Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1927 január hó. PÁSZTORTUZ 5-ik oldal. és váitságnak Ígérete. Ez tehát azoké, akiket Isten kezdetiól (még : z Jcfésük előtt) kiválasztott és megszentelt az üdvösségre, Luk. ev. I. r. 15. v.-ben Keresztelő Jánosról azt ojvassuk, hogy: „Betelik Szentlélekkel még az Ö anyjának méhétöl fogva". Azért teljes jő le; kiismerettel és boldog hittei kereszteljük meg a : i dsdeket Jézusnak • keresztiéire voeatlu. ó e.c-r első, általános urarc: a érteimében: . . tegyetek tanítványokká minden népeket megkeresztelvén őket az Atyának Fiúnak és Szeniléieknek nevében, tanítván őket, megtartsák mindazt, amit én pa roncsoltam néktek“ (Máté XXV111 19—20), Ez azt jelenti, hogy miután a keresztelés által Jézus tanítványaivá tettük, tanítsuk meg őket a Jézus tudományára És a kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok, mert ... az Ő angyalaik a mennyben mindenkor látják ez én mennyei Atyám orcáját “ (Máté XVill. 10 14) Vajon azoknak az angyalai, akik kiszerelnék zárni a gyermekeket a keresztségből és- a szentek közösségéből, vagyis Krisztus egy házából, látják-e a mennyei atya orcáját?... II. A keresztelésnek a font ájáb? kö-öt tek még bele a baptisták és azt mondják nem helyes a víznek fejre öntésével keresztelni, hanem a megereszt lendőt egész er. beia keli meríteni a vi.-be. (Gondolatban a>t is hozzá teszik, hogy ez irren jó propaganda és ezt a látványosságot Igen jó növelni fúvós zenekarral, reze bárdivá! és a folyók partjain felállított főzői-ordírokkal, mint legutóbb tették egyik számosomnti faluban 1.. ) Eltekintve attól, hogy a bemerités épen úgy csak jelkép lehat, mint a vízzel va!ó le- öntés. vajon az eszkimók fő'djén vagy pláne jeges tengerében, -hogy merítenék be híveiket? »Azt mondják, hogy a bibliai kifejezés: baptizein alámaritést jelen*. Ez azonban nem igy vm, hanenj jelent lemosást, megmosdást, mosakodást is. (Márk VII 4 Luk. XI 38. verse).' A forma azonban, — mivel nem a viz anyaga adja a keresztség értekét s nem a viz mennyisége arányában kapjuk a kr» gyeimet. — nem volt jelentős a keresztyének ‘öriénetében. Va jon hová meríthették volna be az első pünköst 3000 emberét, mikor nem volt ott sem tó. sem folyó? vagy a filipoi hörtönőrt és háza népét „az éjszakának azon órájában“? (Vass v.) Amerikában, — ahol pedig a legtöbb baptista él — már nem is ragaszkodnak oly mereven a keresztelésnek egyik formájához, Nemrég lehetett olvasni, hogy egyik hires papjuk, csak úgy volt hajlandó elfogadni egyik nagy baptista egyház lellrészi állását, ha a keresztelésnek mindkét formáját pyako j rolhatja, tehát azt is, ahogy mi keresztelünk. \ * * * A belső meggyőződést és az üdvbizony-%ot az Írás szerint, semmiféle kölsőieges keresztség meg nem adja, mert a keresztelés által még csak tanítványokká leszünk: A Lé* lekre vfji nekünk szükségünk. Imádkozzunk azért ahoz, Aki megkeresztelhet minket tűzzel s Szentlélek ke! is, a bizonyos üdvösségre. és az örökéletre.*) Kósa Béla, GYÜLEKEZET1-MUNKA. Rovatvezető : Kelemen Gyula lelkipásztor. fi templomba járás. Amit most Írok, talán nem is tartozik szoros, n r rovat aiá s talán kissé kemény éd is az r kenyebb szivek számára. Az a hat.:.más tükör, melyben reformál tus Sionunk megláthatja önmagát s azt, hogy beteg : sok. apró tükördarabot veszek most Kézbe s á futó sugárral rávilágítok a vallá- 8osság legegyszerűbb megnyilatkozási formá- i‘ • : a templomba járásra. Hátha uj szivek gcsLianak ezen a tükördarabon?! * Ör endeles jelenség, hogy városi gyülekezeteink bt a templom nagy és élénk láto- g í ■tímárnak örvend. Az intelligens réteg fokozottabb vallásossága kétségtelen. Ugyan« ezeket nem mondhatjuk el egyszerű, falusi gyű ez ereinkről. Ha itt-ott mutatkozik is fel- leudíbés, — vagy általánosságban még mesz- '.ze vagyunk a „békebeli“ állapotoktól. Nagy- önn pék, rendkívüli események megtöltik ustyart a temp o of, d bizony máskor sor- pad ásító.-ik üresen s intelligens egyháztag isink is c ak elvétve jelennek meg. A közönyösség okát már sokan kutat ták Egyik a „korszellemében találta meg, mely ek legkisdósabb gyümőle ei a világháború a forradalom voltak ; másik az átkos párbérharcban leli enr.fk magyarázatát, Nem itatom hogy nincs igazuk. Sőt annak is igaz? lehet, ki sok esetben magát a lelkészt okozza a templomlátogatás hanyatlásáért, az- z-’l hi’onyitván álláspontját, hogy egyrészt a száraz, unalma?, hatástalan igehirdetés, roás- ré«’-t a CT3 pastors*}? elhanyagolása kétségtelen hatással van úgy a vallásosságra, mint annak közvetlen megnyilvánulására a temp lom látogatására. E*rő! azonban már sokat írtak. Nem akarok ismételni. Megpróbálom más oldalról világítani meg a kérdést egy őszinte fénysugárral *) Jegyzet. AH többet akar tudni erről a kérdésről, olvassa el a Benkő István: Gyermekkeresztséy és a Vass Vince: Baptisták, nazarénurok stb című köny> vét. Ismertettük mind a kettőt.
