Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Schilde René: A pannonhalmi perjeli naplók történeti forrásértéke (1945–1979)
A PANNONHALMI PERJELI NAPLÓK TÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE (1945–1979) 87 zetésével sok tekintetben megfelelt annak az elvárásnak, amelyet Vanyó Tihamér a már korábban idézett, plébániatörténet-írásról szóló módszertani munkájában a historia domus műfajának művelőivel szemben támasztott. Monsberger Ulrik perjelsége idején Jámbor Mike alperjelként többször, rövidebb ideig vezette a naplót – főként a perjel távollétei idején –, majd Monsberger Ulrik kormányzóperjelsége idején négy éven át látta el ezt a feladatot. Különösen részletesen tárgyalja a Legányi Norbert főapát lemondása után kialakult helyzetet, néhol személyes megjegyzést is fűzve az események értékeléseként. Az 1962-es, év végi értékelésben az egy évvel korábbi diáklázadás kapcsán megjegyzi: „Ezzel az üggyel kapcsolatban azonban az állami hatóságok főapát úrral szemben is többször kifejezték neheztelésüket anélkül, hogy ennek okát tisztán látnánk” – utalván a főapát és az állami hatóságok között kialakult feszültségre.42 Az 1969-ben történt lemondás kapcsán pedig megállapítja: „Az eseményeket majd később rendszerező tör ténetírónak nehéz feladat lesz főapát úr lemondásának hátterét tisztázni. A krónikás csak arra szorítkozhatik, hogy megállapítja: [...] Kétségtelen, hogy voltak belső rendi problémák, de nem 43 ezek voltak a döntő indokok” – utal ezzel Legányi Norbert eltávolításának kérdésére.44 A főpát lemondását követő években (1969–1972) zajló speciális nagykáptalan hét üléséről, a főapátválasztó nagykáptalan két üléséről (1972. április 8. és május 1.), Szennay András megválasztásáról részletes beszámolót nyújt a perjeli naplóban. A fent idézett bejegyzésben ugyanakkor definiálja azt is, hogy véleménye szerint mi a perjeli napló írójának feladata. Jámbor Mike krónikásként határozza meg szerepét, aki megállapításokat rögzít, amelyek forrásként szolgálhatnak „az eseményeket majd később rendszerező történetírónak ”. Összegzésként megállapítható, hogy a tárgyalt korszak perjeli naplói alap vetően megfelelnek a historia domusokkal szemben támasztott műfaji kritériumoknak, bár a korszak egyházi dokumentumaira jellemző „beszédes hallgatás” egyértelműen tetten érhető bennük. Leszögezhető az is, hogy a naplót vezető perjel, illetve alperjel személye, szándéka, feladat iránti elkötelezettsége meghatározza a napló minőségét, forrásértékét. Mindent egybevetve úgy véljük, hogy bár a korszak rendtörténetét kutatók számára több szempontból nem használható kizárólagos hivatkozási pontként, ugyanakkor a pannonhalmi bencések belső életére vonatkozóan mégis megkerülhetetlen történeti forrás. 42 PFL FL PI Perjelnapló 1962. dec. 31. 43 A „nem” szó pótlólagosan, javításként lett a szövegbe betoldva, csillaggal és a következő megjegyzéssel ellátva: „A naplóvezető eredeti betoldása.” 44 PFL FL PI Perjelnapló 1969. jan. 23.
