Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Keresztes Csaba: Egy bencés plébánia az elszakítottságban: Deáki 1918–1970
86 KERESZTES CSABA Herczegh igyekezett – ahogy erejéből telt – óvni az egyház tulajdonát, az iskolát, a kultúrházat és a még megmaradt néhány ingatlant. A főapáti uradalom állat- és terményállománya 1945 tavaszán jelentős károkat szenvedett, a további veszteségek megelőzése érdekében a főapát segítségül kispapokat küldött ki Deákiba. 65 A plébános a földosztás kezdetétől igazolások beszerzésével és a hatóságtól hatóságig menő intézkedésekkel igyekezett megvédeni az egyházi területeket. Az új csehszlovák állam hatóságai 1945 közepétől folyamatosan bombázták utasításaikkal és különféle felszólításokkal, hogy egyértelműen bizonyítsa az egyházi ingatlanok tulajdonjogát.66 A komáromi bencések út mutatásával és megbízásával67 – a megmaradt földek és a közösségi élet szín terei államosítása elkerülésének érdekében – végül évekig tartó jogi proce dúrákba bonyolódott. A harc nagyrészt sikertelenül végződött . A templom földjeiért 1948-ig tartott a küzdelem, a 99 holdas majorságot a kommunista hatalomátvétel után végül elkobozták és állami gazdasággá szervezték. Az egyházközségi fenntartású iskola államosításáról már 1945 nyarán kapott – először mintegy mellékesen – az iskolaszék értesítést, majd szeptemberben a közlést megerősítették. A katolikus iskola épületében az állami – de magyar nyelvű – iskola kapott helyett, 1969-ig, amikor is átadták az új épületét. Ettől kezdve a régi katolikus iskolaépület járási tanszerraktárként funkcionált. 68 Megjegyzésre érdemes, hogy a szlovák püspöki kar kimutatást kért a Cseh- és Morvaországba „kiment katolikus munkásokról” , akik valójában a Szu déta-vidékre hurcolt magyarok voltak, hogy azok lelkipásztori ellátásáról gondoskodhassanak. Herczegh e községi kimutatást el is készítette. 69 A második világháború után, 1989-ig, az egyházak semmilyen kulturális tevékenységet sem folytathattak, és a háború előtt virágzó egyesületi élet is semmivé lett. A kultúrházat is elvesztette az egyház. Herczegh Frigyes mindezeken túlmenően is megtette a tőle telhetőt : igehirdetés útján öntött lelket a magyarságba, támaszt nyújtott a fenye-65 PFL FL, Főapáti Hivatal iktatott iratai (a továbbiakban: FH) 226, 315/1945. 66 A Pannonhalmát érintő tulajdonjogot már 1944-ben, illetve 1945 februárjában (a front megérkezése előtt) igyekeztek jogszerűen a deáki egyházközségre átruházni. Ša Np AŠ – F/1–sz. n.–1945. (34. d.). Igazolás a kultúrház tulajdonjogáról: Ša Np AŠ –F/3–sz. n.–1945. (34. d.) 67 Bíró Luciánt Kelemen Krizosztom főapát 1945. április 12-én kinevezte teljes jogú he lyette sévé a felvidéki egyházak és birtokok igazgatása vonatkozásában. PFL FL FH 184/1945. 68 Molnár I.: Deáki. i. m. 89. 69 Ilyen kimutatást tehát minden plébánosnak kellett (volna) készítenie. Ša Np AŠ –B–ikta tókönyv–1943–1946. (32. d.), Ša Np AŠ –E–sz. n.–1946. (35. d.).
