Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)

Keresztes Csaba: Egy bencés plébánia az elszakítottságban: Deáki 1918–1970

80 KERESZTES CSABA és másnap Deákira érkezik, ahol szintén mesét kíván mondani és rokonláto­gatást akar tartani. Az érsek levelében mindehhez hozzátette: „utam nem hivatalos. Semmi különös fogadással ne fáradjanak, csak szeretetet kérek, amit magam is viszek.”34 Természetesen mindez nem volt véletlen: ismert, hogy az érsek, Serédi Jusztinián,35 még Szapucsek György néven Deákiban született, egy tizenegy gyermekes iparoscsaládban. 36 Serédi 1938. november 14-én érkezett szülőfalujába, hálaadó misét celeb­rált a község visszatéréséért. Az eseményről a sajtó – természetesen – részle­tesen beszámolt.37 1939-ben már a hercegpr í más bérmálta a deáki ifjakat. 38 A visszacsatolás eufóriája után folytatódhatott Herczegh érde mi egyház ­szervező munkáj a, most már az ép í tkezés szó szerinti értelmében. Ez Deá ­ki esetében különösen élénk és rendkí vül eredményes volt – köszönhetően a plébános agilitásának és Serédi Jusztinián nagyvonalúságának. A hercegprí más jelent ős összeget különí tett el a templom felúj í tására. Az egyházi felhatalmazás birtokában és a pénzügyi háttér biztonságában Herczegh megkezdte a szervezőmunkát, és a korszak leghí resebb mestereit kérte fel a feladatok elvégzésére. Goszleth Lajos épí tészmérnök irány í totta a munkálatokat, Angster József orgonakészí tő új í totta fel az orgonát, 39 a temp­lom felszerelésé t az Oberbauer-féle kellékgyárt ól rendelték, a freskók fes ­tését Kontuly Béla festőművész vállalta. Egy másik ütemben végezték el a templom padlóburkolatának cseréjét, valamint a főbejárati kőfaragások felújí tását. A munkálatok szakszerűségét a Műemlékek Országos Bizott ­sága felügyelte, Gerevich Tibor40 vezetésével. Deáki népénél a legnagyobb sikert Kontuly festőművész aratta, aki a bencés rend történetén és a szentek alakjain kívül megfestette a magyar történelem jeles eseményeit is, valamint a csonkítatlan Magyarország területi formáját. 41 34 Ša Np AŠ –F/1–sz. n.–1938. (27.d.) 35 Serédi Jusztinián (1884–1945), római katolikus főpap. 1901-ben lépett be a bencés rendbe, 1908-ban szentelték áldozópappá. Egyházjogot tanult és tanított, 1904-től megszakítások­kal Rómában tartózkodott. 1927 és 1945 között esztergomi érsek, hercegprímás. A pannon­halmi Szent Benedek-rend névtára i. m. 150. 36 Ša Np AŠ –E–sz. n.–1901. (9. d.). A plébánia irattára őriz róla több iratot is, így például egy, az 1901. évből származó igazolást a nyári szünidei, kitűnő hitbéli magaviseletéről. 37 Sztyahula László: A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918–1950. Dok ­tori disszertáció, ELTE BTK, 2012. 138–139. http://doktori.btk.elte.hu/hist/sztyahulalaszlo/ diss.pdf (Letöltve: 2018. jún. 8.) 38 Molnár I.: Deáki. i. m. 66. 39 A templomi orgona sorsának külön tanulmányt is lehetne szentelni. 40 Gerevich Tibor (1882–1954), művészettörténész. 1932-től a Műemlékek Országos Bizott ­ságának elnöke. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-elet ­rajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gerevich-tibor-7591A/ (Letöltve: 2018. jún. 10.) 41 Új freskódíszbe öltözik Deáki ősi románkori temploma. Új Magyarság, 1941. január 5. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents