Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Dénesi Tamás: A pannonhalmi egyházmegye megszüntetése
Dénesi Tamás A pannonhalmi egyházmegye megszü ntetése A pannonhalmi egyházmegye A Pannonhalmi Főapátságnak a korai Árpád-korba visszanyúló kiváltságai lehetővé tették, hogy birtokai mentesek legyenek minden külső befolyástól, püspöki joghatóságtól, és ezáltal mintegy külön egyházmegyét alkossanak. A kezdeti exemptio legkésőbb a 13. század elejére tovább bővült: Pannonhal ma csak a Szentszéknek alárendelt apátsággá vált. A monostor legkorábbi megmaradt oklevelei megemlékeznek az apátság alá tartozó templomokról. A Szent László által elrendelt összeírás hat kápolnát említ, II. Paschalis pápa 1102-ben kelt oklevele pedig Szent Istvánra hivatkozva az apátságot kilenc egyház birtoklásában erősítette meg. A kis pannonhalmi egyházterület az esztergomi főegyházmegye, valamint a győri és a veszprémi püspökség testébe ékelődött és ékelődik be. 1 A nullius apátság2 templomainak többségében (különösen a monostortól távolabb fekvő egyházak esetében) a hívek pasztorálását világi papok végezték. Az elmúlt évszázadokból csupán két olyan időszakot említhetünk, amikor többségében szerzetesek vezették a bencés plébániákat. Ezt a 17. században az egyházmegyéket sújtó paphiány indokolta, 1802 után pedig a királyi akarat. A II. József által feloszlatott szerzetesrend visszaállításakor ugyanis I. Ferenc oklevele meghagyta, hogy mivel a főapát a maga birtokain püspöki joghatóságot gyakorol, plébániáit köteles lelkipásztorokkal ellátni. A pasz-1 Az egyházmegye történetéről: Fazekas István: A pannonhalmi egyházmegye. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve. I–III. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. II. 320–325.; Dénesi Tamás: A pannonhalmi egyházmegye zsinatai. Bp. 2018. – megjelenés előtt. 2 A régi egyházjogban egyházmegyétől jogilag független terület, amelynek hívei és papsága fölött egy kolostor apátja gyakorolt quasi püspöki joghatóságot. A hatályos egyházjog 1983 óta a nullius apátság helyett a területi apátság fogalmát használja. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázatokkal. Szerk. és ford. Erdő Péter. Bp. 1984. 368–370. kánon .