Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
A LELKIISMERET ÚTJA EMBERT PRÓBÁLÓ IDŐKBEN 215 tett kísérletet Besenyői Zoltán atya beszervezésére. A volt esztergomi tanár köré az évtized végén az „ Ámor háza ” művelet keretében 16 építettek fel titkosszolgálati akciót, amelyben a bencés szerzetes az „Andor” műveleti fedőnevet kapta. 17 Besenyői személye már nem mint hagyományos egyházi ellenséges kategória került a hírszerzés célkeresztjébe, hanem mint olyan személy, aki angol, német, francia és holland nyelveken beszélt és kiterjedt levelezést folyatott az NSZK-ban és USA-ban élő rokonaival , valamint külföldön lévő bencés rendtagokkal. Beszervezése főleg azért volt kívánatos a hírszerzésnek, mert az esztergomi karkáplán idegenvezetőként tevékeny kedett a bazilika kincstárában, így „rendszeresen találkozott külföldi állam polgárokkal, akik között nagy számban fordultak elő NSZK-ból és Olaszországból érkezett egyházi személyek.”18 Azok a hazai bázison tevékenykedő hírszerző tisztek, akik nevéhez a „Világosság” rezidentúra és „Ámor háza ” objektum kialakítása és működtetése kapcsolódik, kombinációs műveletet dolgoztak ki az esztergomi karkáplán behálózására. Gyakorlatilag csapdát állítottak számára, amit a titkosszolgálatok világában „mézes bödön” eljárásnak aposztrofálnak. 1968-ban Besenyői Zoltánt, a volt esztergomi bencés gimnázium tanárát egy kedves hölgy nagy áhítattal hallgatta idegenvezetés alatt.19 E kapcsolatot a hírszerzőtisztek irányított módon továbbfejlesztet ték, de Besenyői Zoltán szerencséjére végül mégsem realizálódott, az iratok pedig a kutató számára sem teszik világossá a művelet befejezetlenségének okát. Levéltári alapon az utolsó titkosszolgálati információ Besenyői Zoltánról 1971 júliusából datálódik: ekkor az esztergomi bazilika kincstárában továbbra is idegenvezetőként tevékenykedett. 20 16 ÁBTL 3.2.5. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A BM III/I. csoportfőnökség és jogelő dei által kezelt dossziék, Operatív dossziék (a továbbiakban: 3.2.5.), O-8-143/1. „Ámor-Háza” dosszié. A művelet részleteiről lásd: Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990. Bp. 2008. 17 ÁBTL 3.2.1. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A BM III/I. csoportfőnökség és jogelő dei által kezelt dossziék, Bt-dossziék (a továbbiakban: 3.2.1.), Bt-1045. „Balikó Mária” 91–93. 18 Uo. 19 „Balikó Mária” ügynököt 1968. január 26-án szervezte be a hírszerzés, kompromittáló adatok, valamint anyagi és egyéb érdekeltségek kombinációja alapján. A cél az volt, hogy „Balikó” az „Ámor háza” fedőnevű objektum alkalmazásába kerülve a titkosszolgálatot érdeklő, Olaszországból beutazó egyházi személyek erkölcsi kompromittálásában közreműködjön. 20 ÁBTL 3.1.2. M-38943. „Szatmári Ilona” 341.
