Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
208 BANDI ISTVÁN tassa, hiszen például az 1947/1948-as tanév tanárai közül Molnár Marcián és Korányi Szevér később a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, Kádi Győző, Scheidl Venánt, Szalay Semjén állami gimnáziumokban, Su lyok Efrém és Monsberger Ulrik pedig Pannonhalmán taníthatott. Jelen dolgozat az esztergomi tanári közösség tagjainak sorsát követi nyo mon2 az Á llambiztonsági Szolgálatok T örténeti Levéltárának specifikus for rásai alapján.3 Az átvizsgált iratok jellegüknél fogva egyoldalú képet tükröz nek a szóban forgó rendtagokról, hiszen egy, a diktatúra működését szolgáló intézmény szabályai szerint keletkeztek. Az első és legfontosabb stratégiai eljárás a hatalom ellenségeiről való általános adatgyűjtés volt, amelynek so rán információkat rögzítettek az egyháziakról. A második szakaszban olyan titkos rendőri eljárásokat alkalmaztak, amelyekről az érintetteknek legfeljebb csak sejtelmük lehetett (levélellenőrzés, figyelés, lehallgatás, ügynöki beszervezés), majd a harmadik, befejező szakasz aktív intézkedéseket tartalmazott, amelyek segítségével megpróbálták befolyásolni, lejáratni, kiszorítani, elszigetelni őket, esetleg egy nyílt eljárás során kényszerintézkedés eket vagy akár a személyi szabadságuk korlátozásá t is végrehajthatták. Ennek a titkosrendőri intézkedésfolyamatnak kötelező velejárója volt a hatalmas men nyiségű iratanyag termelése. A többszintű ellenőrzésből, javaslattételből, tervezésből, engedélyezésből és végrehajtásból álló procedúra értelemszerűen sok formalizált dokumentum keletkezésével járt . Pontosan ebből a redundáns irattermelésből fakad, hogy bizonyos anyagokat az adott eljárások végén már meg is semmisítettek (vizsgálati iratok esetén), illetve bizonyos idő elteltével az operatív értékkel már nem rendelkező iratokat is selejtezték. Az 1989-es események következtében intenzívebbé vált iratveszteség jelentőségének aránytalan hangsúlyozása nélkül kimondható, hogy jelen tudásunk alapján a források fennmaradását a kevésbé tudatos iratmentésnek köszönhetjük. A Kádár -korszak titkosrendőrségi tevékenysége nyomán keletkezett in formációk nagy többségét a hálózati munka , elenyésző mennyiség ét más 2 Az esztergomi bencés gimnázium tanárai az újrakezdés időszakában: Szivós Donát, Besenyői Zoltán, Gonda Celesztin, Kádi Győző, Kövér Alajos, Monsberger Ulrik, Orbán Dezső, Püvár Máté, Sághegyi Medárd, Scheidl Venánt, Serédi György, Simon Árkád, Szalay Semjén, Szepes Alfréd, Vértes Zoárd, Kolos (Kokas) Endre, Dallos Marián, Kapuy Vitál, Legányi Norbert, Szabó Farkas, Gombos Cézár, Sulyok Efrém, Korányi Szevér. 3 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (a továbbiakban: ÁBTL) őrzött iratanyag alapján az egyházak, egyháziak történetéről lásd: Vörös Géza: Egyházak az állam biztonsági dokumentumokban. In: Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945–1989. Szerk. Bánkuti Gábor – Gyarmati György. Bp. 2010. 281–333.
