Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
A LELKIISMERET ÚTJA EMBERT PRÓBÁLÓ IDŐKBEN 209 eljárások, mint a levélellenőrzés, külső figyelés, lehallgatás szolgáltatták. Ez a jelenség meghatározó az esztergomi bencés tanárok életpályájának állambiztonsági források alapján történő rekonstrukciója esetében is. Az esztergomi oktatási intézmények (gimnázium és általános iskola) szerzetestanárai sorsának nyomon követése az államosítástól az 1960-as évek végéig terjedő időszakban a titkosrendőrség ÁBTL-ben megtalálható forrásai alapján számos kérdést vet fel, de álláspontunk szerint az egyik legfontosabb az, hogy... Mennyire lehet hiteles egy ilyen történeti rekonstrukció? A történeti múlt ilyetén rekonstruálása során csak a Belügyminisztérium ke retében működő magyar állambiztonsági szervektől, azokon belül is elsősorban az egyházak elhárításával foglalkozó szervezeti egységektől származó iratokra lehet támaszkodni. Az életpályákat árnyalhatják a hírszerzés területéről származó iratok, de ezek minősége minden esetben inkább egy adott személy hírszerző képességétől függött. Éppen ebből kifolyólag, az állambiztonsági igényeknek megfelelő iratanyag és a szolgálatok módszertani jellemzői ismeretében kijelenthető, hogy az igazán együttműködő személyek számos esetben többet elmondtak, illetve leírtak, mint ahogy azt tették volna, ha éppen visszaemlékezést írnak, vagy hozzátartozóiknak, barátaiknak, rendtársaiknak mesélik el a dossziékba lefűzött „történeteket”. A bencés szerzetesek vizsgálatánál egy alapvető rendező elvet tartottam fontosnak: csak azokat a levéltári anyagokat emeltem be a leírómunkába, amelyeket az 1948-ban Esztergomban jelen lévő tanári közösség tagjai „produkáltak”, vagy őróluk készítettek rendtagok és kívülállók az említett időszakban. Iratállomány szerinti rendezési elv A fennmaradt iratállomány rendkívül szétszórt anyag, ugyanis a vizsgált személyek az államosítás után nem maradtak egy közösségben, és további sorsuk nem köthető egy adott, földraj zilag jól kör ül határolható helyhez, legyen ez jelen esetben Esztergom vagy Komárom-Esztergom megye. Ezt a szóródást követte a területi elv alapján is szabályozott állambiztonsági megfigyelés/felderítés, éppen ezért esztergomi, illetve Komárom megyei
