Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években
A GYŐRI BENCÉS GIMNÁZIUM AZ EGYHÁZÜGYI IRATOK TÜKRÉBEN 87 egy értelműen a gimnázium háttérbe szorítását célozta, s erre mutat a gyakorlati képzést szolgáló 5+1-es rendszer21 beleerőltetése a hagyományos kö zépiskola, a gimnázium tanulmányi rendjébe.22 A törvényhez kapcsolódóan 1963-ban adták ki az új általános iskolai,23 majd 1965-ben az új középiskolai tanterveket.24 Az 1963/1964-es tanévtől megszűnt a humán és a reál tago zat, helyette speciális képzést nyújtó osztályokat hoztak létre, ahol a tanulók bizonyos tárgyakat magasabb óraszámban tanulhattak. Az 1965-ös középiskolai tanterv szerint: „A gimnázium célja, hogy ta nulóinak középfokú általános műveltséget és szocialista-kommunista világnézetiséget adjon”, 25 és ehhez kapcsolódóan „...az osztályfőnök valamennyi nevelő tevékenységében az iskola fő célkitűzését, az ifjúság szocialista emberré nevelését veszi figyelembe.” Az osztályfőnöki órákon „...a legfontosabb világnézeti, politikai és erkölcsi fogalmakat világítjuk meg [...] a viták során elsősorban a szocialista társadalomban érvényesülő legfontosabb erkölcsi fogalmakat és normák tartalmát tisztázzuk a középiskolás ifjúságban. [...] Az osztályfőnöki óra feladata, hogy sajátos eszközeivel hozzájáruljon a középiskolai tanulók szocialista világnézetének, erkölcsi tudatának és magatartásának céltudatos, tervszerű fejlesztéshez.” 26 A tantervi reformokkal párhuzamosan számos jelentés született a különböző felekezeti gimnáziumokról, így a bencés gimnáziumokról is, elsősorban a megyei egyházügyi előadó tollából. A jelentések hangneme a vizsgált időszakban különbözik az 1950-es években a gimnáziumról készült feljegyzésekétől. Az alapvető különbség, hogy már nem az egyszerű kritika volt a jellemző, sokkal inkább az elismerés, és annak felismerése, hogy a bencés gimnáziumok továbbra is fontos szerepet töltenek be a megye és szélesebb vonzáskörzete iskolázásában. 21 Az 5+1-es rendszer azt jelentette, hogy a tanulók heti egy napot termelő munkával töl töttek el egy üzemben vagy egy iskolai műhelyben. A rendszerről hamar bebizonyosodott, hogy az általános képzés keretében nem lehet a szakképzési feladatokat is megvalósítani. A képzés viszonylag hamar, az 1965/1966-os tanévtől kezdve a gimnáziumok többségében meg is szűnt. Fehér Katalin: Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945 – 1989 között. In: Ma gyarország a XX. században. V. Szekszárd 1996– 2000. 475. 22 Kelemen Elemér: Oktatáspolitikai irányváltozások Magyarországon a 20. század második felében (1945–1990) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00074/2003-09-ta-Kelemen-Oktataspolitikai.html (Letöltés 2016. márc. 7.) 23 Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. Bp. 1963. 24 Az új középiskolai tanterv anyagai. MNL OL XIX-I-4-tt-25520-1965. 25 Tanterv és utasítás a középiskolák számára. Budapest, 1963. MNL OL XIX-I-4-tt-25520-1963. 26 Osztályfőnöki órák I – IV. osztály. In: Tanterv és utasítás a középiskolák számára. Bp. 1963. MNL OL XIX-I-4-tt-25520-1963.
