Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években
A GYŐRI BENCÉS GIMNÁZIUM AZ EGYHÁZÜGYI IRATOK TÜKRÉBEN 85 A győri bencés gimnázium tanulói létszámstatisztikáit, a tanulók társadalmi hátterét és a gimnázium vonzáskörzetének vizsgálatát néhány évvel ezelőtti szakdolgozatában Barkó Gábor Ágoston OSB már elvégezte,13 így je len tanulmányban ezeket az adatokat használtam, kiegészítve a gimnázium évkönyveinek adataival. Miközben a középfokú oktatásban részt vevők száma 1945 után meredeken emelkedett, a katolikus iskolákban évente maximum 640 fő érettségizhetett. Az 1950–1960-as években magas volt a katolikus gimnáziumokba jelentkezők száma, annak ellenére is, hogy a szülők tudták, gyermekeik rosszabb eséllyel indulnak a felsőoktatási felvételiken, mint az állami iskolába járók.14 A Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban az általam vizsgált 1960-as években szinte végig magas volt a jelentkezők létszáma, az intézmény országos beiskolázásúvá vált. Évről évre emelkedett a kollégisták száma,15 mely az 1970-es évek elején érte el az állam által meghatá rozott maximális szintet.16 A kollégium mellett a korszakban működött az externátus intézménye is, azon diákok részére, akiknek a gimnázium nem tudott kollégiumi férőhelyet biztosítani, és voltak helyi, bejáró diákok is. 17 A megállapodás szerint az egyházi iskoláknak az állami tanterveket és tankönyveket kellett használniuk. Ha ezek a katolikus tanítással ellentétes nézeteket tartalmaztak, a tanárok kifejthették a katolikus álláspontot, erre külön jegyzetet készíthettek, melyet az oktatási minisztériumnak kellett 13 Barkó Gábor Ágoston: Változások a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollé gium életében 1950-től napjainkig. Szakdolgozat (Sapientia– ELTE). Bp. 2014. Ezúton sze retném megköszönni a szerzőnek, hogy a szakdolgozatot a rendelkezésemre bocsátotta. 14 A statisztikákat az évkönyvekben is megtalálhatjuk. Ennél beszédesebb – de sajnos nem az egész időszakra rendelkezésre álló – adatokat találhatunk a korabeli művelődésügyi statisztikákban, ahol az is kimutatható, hogy az eredményes felvételi vizsgát tett – a bencés gimnáziumban érettségizett – tanulók mekkora hányadát utasították el az egyetemi felvételiken. MNL OL XXXII-20 Művelődésügyi statisztikai iratok gyűjteménye. 15 Az engedélyezett létszám Győrben a gimnáziumi tanulók 50%-a volt. A jelentések már az 1960-as években foglalkoznak azzal, hogy míg a 40-es osztálylétszám keretet betartják, a kollégiumi arányt rendre túllépik anélkül, hogy engedély lenne rá. Feljegyzés a római katolikus általános gimnáziumok helyzetéről. MNL OL XIX-A-21-d-0026-1-1963, illetve „Katolikus középiskolák helyzete” a Művelődésügyi Minisztérium feljegyzése az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője részére. 1965. december 11. MNL OL XIX-I-4-tt-26444-1965. 16 „A két bencés gimnázium jó hírnévnek örvend, különösen értelmiségi és polgári családok körében, de a győri gimnáziumban szép számmal tanulnak tsz. paraszt és munkás szülők gyermekei is. [...] Gimnáziumaikban a tanulóifjúságot a korábbi években még a szocialista társadalmi rendszerrel szembeni bizalmatlanságra, »elit katolikus ifjúságként« nevelték.” A Győr-Sopron Megyei Tanács V.B. Egyházügyi Tanácsosának összefoglaló jelentése a Pannonhalmi Bencés Rendről. MNL GYMSMGYL XXXV. 415. 11. cs. 24. őe. 17 Barkó G.: Változások i. m. 12 – 20.
