Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években
86 RING ORSOLYA felülvizsgálnia. Az egyházi iskolák nevelőinek nem kellett részt venni az állami pedagógusok részére rendezett szakmai és „tudományos világnézeti” tanfolyamokon. A növendékek nem voltak arra kényszeríthetők, hogy egyházellenes megnyilvánulásokban vegyenek részt, vagy a katolikus hittel, erkölccsel, egyházfegyelemmel ellenkező nézeteket valljanak. A tanárok számára minden tanév elején az Állami Egyházügyi Hivatal adta meg a működési engedélyt. A tanároknak esküt kellett tenni a Népköztársaság Alkotmányára. 18 Az ötvenes évek elején nagyon sok módosítást hajtottak végre az oktatási rendszeren, az intézményi szervezettől kezdve a pedagógiai módszerekig. Rendeletek és határozatok tömegét hozták, amelyeket – elvileg – minden kinek végre kellett hajtani. Új rendtartásokat, tanmeneteket és munkaterveket dolgoztak ki az iskolák számára. Ezek nagy része a katolikus gimnáziumok számára is végrehajtandó volt, és pl. az állami tankönyvekhez sem állíthattak össze katolikus formulát, a tanárok csak szóban fejthették ki azt. A katolikus egyház a megmaradt oktatási jogainak gyakorlására a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően Katolikus Középiskolai Főhatóságot hozott létre, illetve Katolikus Tanügyi Bizottságot alakított, saját hatáskörrel.19 Az egyházi iskolák oktatási rendszerét az Állami Egyházügyi Hivatal 1951. májusi felállítása után is a Közoktatásügyi Minisztérium ellenőrizte. Szakfelügyelői a helyi tanácsok illetékeseivel egyetemben rendszeresen látogatást, ellenőrzést tartottak az egyházi iskolákban. 20 1956-ban és 1958-ban történtek kisebb tantervmódosítások, de átfogó iskolareform csak az 1960-as években következett be. 1961-ben jelent meg a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény, mely az iskola és az élet szorosabb kapcsolatának, a műveltség magasabb színvonalának, valamint a szocialista világnézeti és erkölcsi nevelés hatékonyabbá tételének elveit hangsúlyozta. A törvény előírta a tankötelezettség korhatárának felemelését, és megteremtette a nyolcosztályos általános iskolához kapcsolódó, arra épülő középfokú oktatás differenciálódó intézményrendszerét. A munkásosztály utánpótlását termelő szakképzés túlsúlya 18 Uo. 19 Keresztes Csaba: 30 év a katolikus gimnáziumok életében (1952 – 1982). ArchivNet 12. (2012:2) http://www.archivnet.hu/technikai_menupontok/cikkek.html?r_id=4&hir_id=415 &vev=&vhonap=3 (Letöltés 2016. márc. 7.) A KKF működéséről lásd még Boros Zoltán A Katolikus Középiskolai Főhatóság címmel kötetünkben közölt tanulmányát. 20 Ennek mértékét pontosan nyomon követhetjük a gimnázium évkönyveiben, ahol tétele sen felsorolják az abban a tanévben lezajlott szakfelügyeleti ellenőrzéseket.
