Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig
74 BANDI ISTVÁN Ezzel követjük Egyházunk azon sok és nemes papjának és püspökének példáját, akik 1848-49-ben életük feláldozásával, rengeteg anyagi áldozattal, a börtönök és egyéb üldöztetések hősies vállalásával szolgálták az igazi, nemes megújhodásért meginduló magyar szabadságharcot.” 33 Az iskola a kor kihívásai mellett is megőrizte nevelési és erkölcsi hagyományát. Az új időknek a diákságra gyakorolt hatása különösebb tu dományos vizsgálat nélkül is észlelhető. Az 1947-es és 1948-as iskolaláto gatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a sok megpróbáltatás és nélkülözés nagyon megérlelte az eddig tiszta lelkű, egyenes beszédű magyar ifjúságot. Beszédükben és viselkedésükben sokban megelőzték önmagukat, bár nem tapasztalhatók erősebb idegen hatások, amelyek a valláserkölcsi és hazafias nevelést gátolhatnák. Jó magyarok és jó keresztények kívánnak lenni. A valláserkölcsi nevelés szokásos tényezői, a templomba járás, gyakori szentgyónás, a különleges alkalmi vallásos megmozdulások, ájtatosságok zavartalanul érvényesülhetnek. A szülők egyenesen kívánják a szigorú fegyelmet, ezt tapasztalják az osztályfőnökök családlátogatások alkalmával. A szülők és gyermekeik egyformán szívesen és hálás lélekkel fogadják az iskola irányítását. Ezt mutatja az a tény is, hogy a Katolikus Szülők Szövetsége által rendezett sorozatos vallási, erkölcsi, illetve pedagógiai tárgyú előadásokat szívesen és nagyszámban látogatták az elmúlt iskolaévben. Az iskola gondoskodott a diákjai szórakozásáról, természetesen a korhoz és lehetősé gek hez mérten, így közös táncalkalmakat biztosított a zárda lánytanulóival. A cserkészet pedig szórakoztató délutánokat szervezett önmagának, karácsonykor pedig tombolát. 34 Az 1948-as centenáriumi év megemlékezéseit és a Boldogasszony-év prog ramjainak szervezését összehangoltan két bizottság szervezte, az előbbit az önképzőkör tagjai, míg utóbbi rendezvényeit a kongregáció tagjai. A közös gyakorlati tevékenység, mint például a faültetés, a sporttelep vagy az isko la udvarának ápolása a sportkörre hárult. Az iskolai nevelés egyszerre volt krisztusi lelkületű, ugyanakkor demokratikus szellemiségű is. A diá kság közösen rendezett magának programokat, és a cserkésztáborokban rendre és rangra tekintet nélkül tevékenykedtek, sőt az eg ymásnak segíteni aka rás készségét tanulták meg a fiatalok. Szociális gyűjtéseket szerveztek népi kollégiumok, illetve diákotthonok és a Vöröskereszt javára. A szegénysorban lévő diákokat az iskola főleg tandíjkedvezménnyel és tankönyvekkel segítette. 33 PFL ESZIG 1948. Jegyzőkönyv az esztergomi szentbendekrendi katolikus Szent István gimnázium tanári karának 1948. február 6-án megtartott osztályozó értekezletéről. 34 PFL EBG Adatok az 1947–48. isk. évi iskolalátogatási jegyzőkönyvéhez 6–7.
