Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig

A BENCÉS REND ESZTERGOMI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUMA... 75 Az ilyen közösségtudatot fejlesztő egyházi iskolák, amelyek határozott világszemléletet és identitást adtak diákjaiknak, veszélyt jelentettek a kom­munista hatalom számára. Nagyjából a jegyzőkönyvekben rögzített állapotokkal és tényekkel egy időben a kommunista párt különböző fórumain és szervezeteiben, így a he­lyi szervezetben fenyegető üzeneteket fogalmaztak meg az egyházi oktatási intézmények ellen. Az egyházi iskolák államosításáról már 1948 elején hatá­rozott elképzelése volt a Kommunista Párt vezetésének. Ugyanis az egyházi oktatási intézmények államosításáról programszerűen Rákosi Mátyás már az 1948. január 10-én tartott pártértekezleten beszélt. Az állam–egyház viszonyának általa felvázolt rendezése gyakorlatilag azt jelentette, hogy „az év végéig végezni kell az egyházi reakcióval”. 35 1948. január 18-án a Kommunista Párt harmadik vármegyei konferen­ciáján a Rákosi által meghirdetett programhoz csatlakozva, a szervezeti be számolót követő hozzászólások egyebek mellett a falusi szövetkezetek kérdését, a munkaverseny és a munkafegyelem kérdéskörét, továbbá a görög szabadságharcosok támogatásának az ügyét érintették. Az egyház lejáratása is helyet kapott az említett témák mellett, vagy éppen ezekbe építve. Mázi István nagyigmándi lakos élesen támadta az egyházat, hangsúlyozva, hogy a kommunizmus legfőbb ellensége a klérus. Ezért mindenkit felszólított arra, hogy hagyjon fel az egyházi adó fizetésével. Tuba József gyermelyi lakos ha­tározottan követelte az iskolák államosítását. 36 Az egyházellenes felszólalá ­sokkal kapcsolatban Nógrádi Sándor37 igen markáns véleményt fogalmazott meg, amelyet az 1948. január 20-án kelt jelentése tartalmaz. Szerinte ugyanis „[e]gészségtelen jelenség volt néhány túlságosan éles, köztük egy demagógikus (sic!) felszólalás az egyház ellen. [...] Meg lett mondva, hogy a legsúlyosabb politikai hiba volna, ha a pártszervezetek általános támadást intéznének az egyház ellen. Ez nem a tömegbefolyás kiszélesítését eredményezné, ami a legfőbb feladatunk, ami az Országos Konferencia középpontjában állott, hanem ellenkezőleg, annak leszűkítését. Nézetem szerint ebben a kérdésben folytatni kell a felvilágosító munkát az Esztergom-Komárom-megyei (sic!) pártszervezetünkben.”38 Nógrádi a párt üzenetét tolmácsolta, és a vármegye 35 Köbel Szilvia: „Oszd meg és uralkodj!” A pártállam és az egyházak. Bp. 2005. 113. 36 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságá ­nak iratai (a továbbiakban 23. f.) 3. ő. e. Komárom-Esztergom Vármegye MKP szervezetei­nek harmadik vármegyei konferenciája. 49. 37 Nógrádi Sándor az MKP majd MDP vezetőségi tagja, nagykövet és miniszter. A vizsgált időszakban az MKP KV Propaganda osztályának volt a vezetője. 38 Wencz B.: A Magyar Kommunista Párt i. m. 196.

Next

/
Thumbnails
Contents