Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Keresztes Csaba: A bencés rend írott és tárgyi műkincseinek sorsa 1949–1952 között
40 KERESZTES CSABA közlönyben, és már aznap, valamint az azt követő napokban minisztériumi bizottságok szálltak ki az ország különböző városaiba, és az ott lévő egyházi és a nem állami kézben lévő gyűjteményeket ellenőrizni és anyagukat ideiglenes leltárba foglalni. Több esetben zárolták is a műtárgyakat.17 (A zárolás nem jelentett államosítást, csupán egyfajta közigazgatási intézkedésként az volt a célja, nehogy a végső döntésig a tárgyakat „illetéktelenek széthordják”.) 18 1949. november 16-án kereste fel egy bizottság Pannonhalmát is (a bizottságban helyet kapott a korszak neves művészettörténésze, Gerevich Tibor,19 sőt Homoki-Nagy István 20 is tagja volt.) A szóba jöhető műtárgya kat azonnal leltárba vették, és hamarosan távoztak.21 Megjegyzendő, hogy a rend teljes mértékben együttműködőnek bizonyult, és december végén Virágh Teofil22 könyvtáros szerkesztette végleges jegyzékbe a műtárgyakat a még szükséges adatokkal együtt, és hivatalosan is benyújtotta a tárgylistát az MMOK számára a Pannonhalmán található könyvészeti, a régészeti, a képző- és iparművészeti és a templomi műtárgyakról. A tárgyakat csak hó napokkal később nyilvánították védetté. 23 Pannonhalmán kívül több bencés házba is kiszálltak az említett bizottságok, és a legtöbb helyen találtak védetté nyilvánítást érdemlő tárgyakat. Zárolás csak kevés esetben történt, többnyire megelégedtek a tárgyak (ideiglenes) jegyzékbe vételével. A védetté nyilvánítási eljárások nem sokkal a szerzetesrendek 1950. júliusi feloszlatása előtt záródtak le, elvételük ekkor még nem merült fel. A rendek feloszlatásának idején azonban már a műtárgyak mentését, állami kezelésbe vételét kellett megoldani, ezért az adott rendház kiürítése eseményeinek leírásánál adom meg a műtárgyak sorsát is – az államhatalom korabeli képviselője által megfogalmazott szövegek alapján. 24 17 A bizottságok által készített jegyzékekkel nem rendelkezünk . 18 MNL OL Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Felsőoktatási és tudományos főosztály (a továbbiakban: XIX–I–1–h) 1600–15–1950. A kissé eufemisztikus megfogalmazás ellenére a zárolás inkább a tulajdonosokat zárta el a javaiktól. 19 Gerevich Tibor (1882–1954), művészettörténész. 1932-től 1949-ig a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke. 20 Homoki-Nagy István (1914–1979), jogász, filmrendező. 1942 és 1949 között a Természet tudományi Múzeum főosztályvezetője. 21 A látogatásról a pannonhalmi perjelnapló sem nyújt túl sok adatot. Pannonhalmi Főapát sági Levéltár (a továbbiakban: PFL), Perjeli iratok, Perjelnapló, 1949. november 16. 22 Virágh Teofil (1892–1987), bencés szerzetes. 1949 és 1959 között főkönyvtáros Pannon halmán. 23 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1620 − Pannonhalmi kiszállás−4741 − 1950. 24 Külön kutatást érdemelne a szerzetesek által kicserélt vagy elrejtett műtárgyak, könyvek adatainak összegyűjtése.
