Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Cúthné Gyóni Eszter: „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni” – Endrédy Vendel zirci apát pannonhalmi évei
ENDRÉDY VENDEL ZIRCI APÁT PANNONHALMI ÉVEI 273 ekkor nyíltan a felszínre kerülő ellentétek tompítása volt a céljuk, másrészt az a remény munkálkodott a háttérben, hogy a rend működése valamilyen formában legálisan is megvalósulhat Magyarországon, és ebben az esetben egy nyugat-európai közösség könnyebben tud hazatelepülni és akklimatizálódni, mint a tengerentúli. Az 1961–1962-es persorozat hatására az addig mindig optimista, a jövőbe még a börtönévek megpróbáltatásai után is bizakodva tekintő, idős apát lelkileg megtört, és minden reményét elvesztette arra nézve, hogy rendje legális működése visszaállhat.25 Ezt a lelkiállapotot csak felerősítette egészségének fokozatos romlása, továbbá több barátjának, rend- és munkatársának a halála. 1960-ban Hagyó-Kovács Gyula, 1962-ben Schwartz Elemér, a következő évben – mint már említettem – Sík Sándor piarista tartományfőnök és 1964-ben hosszú, súlyos betegség után ’Sigmond Lóránt hunyt el. Mind a négy eset rendkívül megviselte a zirci apátot. 26 Az 1961 folyamán bekövetkezett letartóztatások és az 1961-ben és 1962-ben lezajlott perek következtében – az apát megtörése mellett – az addig ’Sigmond gyakorlati irányítása alatt viszonylag szervezetten működő rendi „illegáció” is széthullott. A helyi szintű kapcsolattartás ugyan megmaradt a rendtagok között, és Endrédy Vendel továbbra is igyekezet követni szerzetesfiai sorsát, továbbra is rendszeresen hívta személyes találkozásokra a rendtagokat, de a centrumokra felosztott és a titkos rendi központtal rendszeres kapcsolatban lévő szervezet már nem állt össze újra, legalábbis nem találtam erre utaló jeleket kutatásaim során. Endrédy mellett 1961-től – az év folyamán lefolytatott ügyekben kompromittálódott és az ellene folytatott eljárás következtében Pannonhalmára telepített – Hegyi Kapisztrán működött titkárként. Feladatkörébe tartozott a rendtagok látogatása és az apáton keresztül érkező miseintenciók szétosztása. 27 A zirci apát a bencés főapátságból csak a Belügyminisztérium engedélyével távozhatott. Élete végéig megfigyelték, levelezését és látogatóit számon tartották, és kétszer házkutatást is tartottak pannonhalmi szobájában. 28 25 ÁBTL 3.1.2. M–37458/1. Vári Béla. 196.; ÁBTL 3.1.2. M–34203/2. Ráckevei. 215., 240., 257. 26 Őrfi M.: Lángolj i. m. 92.; Kereszty Rókus: Sugárzó lelke tovább világít. ’Sigmond Lóránt írásai. Bp. 2000. 44–48.; MNL VEML XII. 2. i. 11. d. Személyes irathagyatékok. Benne: „Endrédy Kálmán apát” személyi irathagyatéka. 27 ÁBTL 3.1.2. M–37458. Vári Béla. 209., 236.; ÁBTL 3.1.2. M–37458/2. Vári Béla. 337.; 3.1.2. M–34203/2. Ráckevei. 33–34.; ÁBTL 3.1.2. M–34203/3. Ráckevei. 156.; ÁBTL 3.1.2. M–33265. Németh László. 208. 28 1964 májusában és júliusában voltak házkutatások a zirci apátnál: ÁBTL 3.1.2. M–37458. Vári Béla. 218., 256.; ÁBTL 3.1.2. M–33265. Németh László. 196.
