Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Soós Viktor Attila: Egy szigorúan titkos tiszt, Kovács István egyházügyi tanácsos egy évtizedes (1966–1977) felügyeleti munkájai és jelentései a bencés rendről
228 SOÓS VIKTOR ATTILA a szocialista társadalmi rendet, de fenntartják továbbra is azon igényüket, hogy az állam engedményeket tegyen politikai és gazdasági kérdésekben. A püspöki kar szocialista államunk és társadalmi rendünk mellett tett nyilatkozatát – hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából – politizálónak, túlzottan elkötelezettnek ítélték meg. A renden belül megtalálható a „lavírozók” csoportja is, akik ezt az időszakot úgy ítélik meg, hogy ki kell használni a belső ellentéteket, a vezetés hiányát és ezek különböző anyagi és egyéb üzelmekkel foglalják el magukat. Mindenesetre e réteg az erőviszonyoknak megfelelően alakítható és állítható egyik vagy másik csoporthoz. A jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a koncepciók teljesen nyílt programkénti megjelenését és e két főirányzat a várakozás időszakában van. Félnek, hogy nyilvánosságra hozott koncepciókkal esetleg meghiúsítják a vezetésbe kerüléseket és ezért arra törekednek, hogy pozíciókat és bázist szerezzenek a rendben. Abbas primás törekvése ellenére sem sikerült olyan egységet létrehozni, amely fő vonalában a rend konszolidálódását célozná. Monsberger perjel köré tömörült irányzat, amely a passzív alkalmazkodást képviseli, képes lehet arra, hogy egy megfelelő vezetővel pozitív irányba fejlődjék. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ezen irányzatra nagy befolyást gyakorolhat a szociális otthonban élő reakciós személyek magatartása /Endrédy Vendel, Mécs László, Halász Pius, Kerkai Jenő, a jezsuiták és kapucinusok/ és politikai tevékenysége. 3./ A rend teológiai tevékenységére a konzervativizmus a jellemző. A rendi utánpótlás képzése két szakaszban történik. Első szakaszban a teológiai képzést és szerzetesi nevelést kapják. Ez idő alatt teszik le az örök fogadalmat és szentelik pappá a növendékeket. A második szakaszban kapják a növendékek a tanári képzést állami egyetemeinken. Az új működési szabályzat már módosítást javasol e területen, miszerint a két szakaszt egybe kívánják kapcsolni és így a teológusok képzését 11 évről 7 évre csökkentenék. Természetesen ez nem változtat a nevelés és a teológiai oktatás tartalmán. Az új statutum még fokozza a zárt szerzetesi nevelési rendszert és az oktatást a rend célkitűzéseinek valóraváltása érdekébe állítja. Ennek lényege, hogy a rend „az Egyház ügyeinek képviselője és munkása” legyen; területei „a liturgikus, biblikus, ökumenikus, missziós és szociális [...] az ökumenizmus még külön
