Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Soós Viktor Attila: Egy szigorúan titkos tiszt, Kovács István egyházügyi tanácsos egy évtizedes (1966–1977) felügyeleti munkájai és jelentései a bencés rendről
EGY SZIGORÚAN TITKOS TISZT, KOVÁCS ISTVÁN... 229 fontosságot is nyer a bencések számára” és nem utolsó sorban Pannonhalma legyen a keresztény szellemiség központja és iskolája. A rend tehát nem mondott le arról, hogy teológiai és politikai befolyását a továbbiakban is biztosítsa az egész magyar katolikus egyházban. 4./ A Bencés Rend Magyar Kongregációja két éven át tartotta nagykáptalani üléseit. A káptalan feladata volt a II. Vatikáni Zsinat rendelete alapján az új konstitúció kidolgozása és elfogadása. Az új konstitúció teljes egészében figyelembe vette »A szerzetesi élet korszerűsítéséről« szóló zsinati rendeletet, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a magyarországi rendi működés sajátosságait. A statutum tendenciái: A szerzetesi élet alapszabályát továbbra is változatlanul meghagyja, de törekszik a támadási felületek csökkentésére, hogy ezzel a szerzetesi utánpótlást biztosítsa; erős hangsúlyt kap, hogy a rendnek az egyházat és az egyház célkitűzéseit kell szolgálnia. Nem elsősorban az egyházi gimnáziumok fenntartását, hanem a speciális feladatok – az ökumenizmus szervezése – végrehajtását állítja előtérbe; a rend tagjainak korszerű képzése; a demokratizálás látszatával a különböző erők befolyásának biztosítása és erre jelenleg a reakciós személyeknek van kedvező lehetőségük; az 1957. évi 22. tvr. megkerülése és választások útján illojális személyek kulcspozícióba állítása; a teljes jogú szerzetesrendi működés. 5./ A bencés rend irányítása alá tartozó két katolikus iskolában folyó oktató és nevelő munka elsődleges célja a valláserkölcsi világnézeti jelleg érvényesítése. A katolikus „elit”-képzést tekintik legfontosabb feladatuknak. A szerzetestanárok felkészültsége magasszintű és az iskola technikai ellátottsága jobb mint általában az állami gimnáziumoké. Az iskolába történő toborzáshoz segítséget nyújtanak a rend kereten kívüli, az illegális szerzetesrendek tagjai és a világi papok nagy tömege, akik az iskolák propagálását – misztifikálását – vallásos tömegek körében folyamatosan végzik. A rend vezetése az utóbbi időben erélyes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a törvényességet betartsák és csakis a legális lehetőségeket használják ki maximálisan a keresztény nevelés érdekében.