Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Soós Viktor Attila: Egy szigorúan titkos tiszt, Kovács István egyházügyi tanácsos egy évtizedes (1966–1977) felügyeleti munkájai és jelentései a bencés rendről

200 SOÓS VIKTOR ATTILA

Osztály feladatai között már dokumentálható az egyházakkal szembeni fellépés. Az ÁVO szervezeti felépítéséről egy 1948. július 6-án készített jelentés tanúskodik. Eszerint hat alosztály működött Budapesten, közülük a III. alosztály végezte az egyházakkal szembeni elhárítást. 1949 végétől a politikai rendőrség, azaz az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) önállóvá vált. Az egyházakkal kapcsolatos kérdésekkel a belföldi ügyek felderítését végző „B” (operatív) ügyosztály szervezeti keretein belül továbbra is a III. alosztály foglalkozott. 1950. január 1-jén a BM ÁVH és a Honvéd Határőrség összevonásával önálló, országos hatókörű, csak a Minisztertanácsnak alárendelt szervként jött létre az Államvédelmi Hatóság. I. Főosztályhoz tartozott a „Belső reakció elleni harc” osztálya, az I/2. osztály. Ezen belül a „b” jelű alosztály feladata volt mind a történelmi egyházakkal, mind a kisegyházakkal, szektákkal szembeni elhárítás. Az 1953 júliusától átalakuló Belügyminisztérium államvédelmi osztályai közül a IV. számú feladatköre volt a belső reakció elhárítása. A „klerikális reakcióval” a 3. alosztály foglalkozott. 1954 novemberétől az egyházi elhárítást két önálló szervezeti egységre bontották, amelyek közül a IV/5. alosztály feladata a katolikus egyház, a IV/6. alosztály feladata lett a protestáns egyház és a kisegyházak tevékenységének figyelemmel kísérése. 1956. október 3-ától megvalósított változások szerint a IV. osztályt „Belső reakció ellen harcoló főosztállyá” szervezték át, amelynek IV/3. osztálya a „Klerikális reakció elleni elhárító osztály” volt. Az osztályon két alosztályt hoztak létre: a IV/3–a a katolikus klérus elleni harc, a IV/3–b a protestáns egyházak és a különböző vallási szekták ellenséges elemei elleni harc alosztály néven.

A Kádár-korszak állambiztonsági szolgálatainak legnagyobb mértékű átalakítása 1962 augusztusában zajlott le. Ekkor a főosztályi tagolódást felváltotta a főcsoportfőnökségi és a csoportfőnökségi struktúra, amelyben az egyházak ellenséges tevékenységének felderítése és megakadályozása először a BM III/III–1–c alosztály, 1962 decemberétől a BM III/III–2–a alosztály feladata volt 1966-ig. Ekkor újra átszervezték a BM III/III. Csoportfőnökséget. Az 1. osztály látta el az egyházakkal szembeni elhárítást, amelyet két alosztályra bontottak, a III/III–1–a alosztály a katolikus egyház, a III/

III–1–b alosztály a protestáns egyházak állambiztonsági ellenőrzését látta el. 1967 nyarától ismét módosult a struktúra. A protestáns egyházakkal szembeni elhárítás átkerült az ekkor létrehozott III/III–1–c alosztály feladatkörébe. A III/III–1–a alosztály tevékenységi köréből kiemelték a szerzetesrendek