Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Vörös Géza: Bencés nővérek a diktatúrában. A Szent Benedek Leányai Társasága és a politikai rendőrség módszerei

190 VÖRÖS GÉZA ria illegális tevékenységének dokumentálására. A bizalmas nyomozás során a terhelő adatokat „Pápai” fedőnevű ügynök szolgáltatta, amely szerint „Ko ­vács Mária a rendi illegációban mint általános perjelnőhelyettes működik. Feladata: rendi utánpótlás céljából faital lányok kiválasztása, Pannonhal­mára eljuttatni kiképzésre, előkészíteni fogadalomtételre. A kiválasztott sze­mélyért megbízhatóság és erkölcsi magatartás vonatkozásában felelősséggel tartozik.”55 Az ügynöki jelentésekből az állambiztonsági tisztek számára az is kiderült, hogy Kovács általában havonta egyszer meglátogatta Pannon­halmán Hajós Placidát, hogy tőle tanácsokat kérjen, valamint rendszeresen részt vett az itt tartott lelkigyakorlatokon, illetve vallásos anyagokat készí­tett és terjesztett társai között. A nyomozás nagy eredményeként könyvel­hették el, amikor kiderült számukra, hogy Kovács nemcsak a pannonhalmi bencés nővérekkel kapcsolatban végezte a rendi utánpótlásról szóló mun­káját, hanem a Jászberényben élő Szatmári Irgalmas Nővéreket is segítette ennek a kérdésnek a megoldásában. A kapcsolatot a két rend között Rados Tamás bencés szerzetes személye jelentette, aki mindkét rendben a nővé­rek lelki vezetője volt. Találkozóhelyként a Pannonhalmi Főapátság épülete szolgált. Kovács Mária itt ismerkedett meg Muhari Erzsébettel, a Szatmári Irgalmas Nővérek egyik tagjával, akinek gyóntatója és lelki atyja szintén a bencés szerzetes volt. Rados azt szerette volna elérni, hogy a szétszóratta­tás időszakában azok az apácák, akiknek ő lelki vezetője, ismerjék meg és segítség egymást. Rados ilyen irányú tevékenységéről az állambiztonság már a 60-as évekből rendelkezett információval, levelezését rendszeresen ellenőrizte a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-1. alosztálya.56 A szer ­zetes 1967-ben bekövetkezett halálát követően helyét Sólymos Szilveszter vette át, mellette Vályi Hugó segítette összefogni a nővéreket. Az állambiz­tonsági iratokból kiderül, hogy a politikai rendőrség tisztjei már 1967-ben tisztában voltak azzal, hogy a „Jászberényben élő volt Szatmári Irgalmas Nővérek összefogása és irányítása Pannonhalmáról történik. Ezt bizonyít­ja a meglévő ’K’ anyag.” A győri kollégáitól kapott információ alapján Fo ­dor Miklós rendőr őrnagy, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. alosztályán szolgáló főtiszt jelezte felettesének, hogy Muhari Erzsébetről és társairól „a pannonhalmi apátságot tartó elvtársnak tájékoztatást adtam és megbeszéltem vele, hogy az oda utazó személyeket rendszeresen ellenőrzik és a személyekre vonatkozó anyagokat folyamatosan küldjék meg”. 57 55 ÁBTL 3.1.5. O–13466/a. „Jolán”. 71–72. Összefoglaló jelentés a „Novícia” fn. ügyben, 1968. december 2. 56 ÁBTL 3.1.5. O–13466. „Jolán”. 36. Dr. Rados Tamás ügye, 1966. szeptember 12. 57 ÁBTL 3.1.5. O–13466. „Jolán”. 46–47. Muhari Erzsébet ügyében, 1967. augusztus 10.

Next

/
Thumbnails
Contents