Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Vörös Géza: Bencés nővérek a diktatúrában. A Szent Benedek Leányai Társasága és a politikai rendőrség módszerei
BENCÉS NŐVÉREK A DIKTATÚRÁBAN 191 Ezt követően Kovács Mária bencés és Muhari Erzsébet szatmári irgalmas nővér tevékenységéről a Veszprém és a Szolnok megyei nyomozók összehangolt munkával próbáltak minél több terhelő adatot összegyűjteni. 1968. december 5-én a BM III/III-1/b alosztályának koordinálásával Szolnokon tartottak megbeszélést az állambiztonsági tisztek, ahol kicserélték egymással a Kováccsal kapcsolatban „Novícia”, a Muharival kapcsolatban pedig „Jolán” fedőnéven folytatott nyomozás adatait, 1969 januárjában pedig közös intézkedési tervet készítettek a nővérek tevékenységének felszámolására.58 A Szolnok megyei politikai nyomozók 1969. január 16-án készítették el az ügy realizálási javaslatát; az addig feltárt adatok szerint a két rend nővérei a BTK 207. §-ában foglalt, az egyesülési joggal való visszaélés bűntettét követték el, ezért velük szemben nyílt nyomozás elrendelését tartották szükségesnek. 59 A központi nyomozó alosztály vezetője azonban másképp látta az ügyet. Zalai Emil rendőr alezredes szerint „a jelenlegi belpolitikai és egyházpolitikai helyzet nem teszi lehetővé, több személy – szerzetesnők – ellen a 207. § (sic!) alkalmazzuk és ennek kapcsán házkutatást hajtsunk végre. A jelenlegi helyzetben az operatív bomlasztás útján történő realizálást alkalmasabbnak tartjuk; párhuzamosan a saját hatáskörben történő meghallgatásokkal és rendőrhatósági figyelmeztetésekkel. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a meghallgatások után – az adatoktól függően – egyes személyek esetében szignalizáció60 is al kalmazható. Az operatív bomlasztás érdekében a realizálást el lehet indítani egy vagy több névtelen levél megírásával, mely levelekben vázolni lehet az ügyben részt vevő szerzetesnők és szerzetesek illegális rendi tevékenységét”. 61 A folyamatos egyeztetések eredményeképpen végül a központi politikai nyomozók is elfogadták a szolnokiak és a veszprémiek érvelését, és addigi álláspontjukat megváltoztatva immár támogatták az ügy vizsgálati osztálynak történő átadását, amely a nyílt nyomozás elindítását jelentette. 62 Az egyesülési joggal való visszaélés bűntettének alapos gyanújával indított nyomozást elrendelő határozat Muhari Erzsébettel szemben 1969. már-58 ÁBTL 3.1.5. O–13466/a. „Jolán”. 73. Jelentés Jolán fn. ügyben, 1968. december 7. 59 ÁBTL 3.1.5. O–13466/a. „Jolán”. 81. Realizálási javaslat a Jolán fn. ügyben, 1969. január 16. 60 Szignalizáció: a megelőzés és a büntetőeljáráson kívüli differenciált felelősségre vonás módszere. A társadalomellenes tevékenységről jelzésadás az illetékes párt-, állami, társadalmi, gazdasági szerveknek (szervezeteknek). ÁBTL 4.1. A–3036. Állambiztonsági értelmező kéziszótár. Összeáll. Gergely Attila. Bp. 1980. 177. 61 ÁBTL 3.1.5. O–13466/a. „Jolán”. 86. Feljegyzés a Jolán fn. ügy realizálására, 1969. február 10. 62 ÁBTL 3.1.5. O–13466/a. „Jolán”. 94. Megbeszélés a Jolán fn. ügyben, 1969. február 28.
