Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben

166 WIRTHNÉ DIERA BERNADETT

újraalapításában. Az oblátusok olyan világi hívők, akik a bencés Regula szellemében ígéretet tesznek a radikálisan megvalósított keresztény életre, kö

zösségben egy monostorral.18

Ez a fajta életállapot ismert volt az egyháztör

ténelem folyamán, de új megfogalmazásban – illeszkedve a világiak szerepének jelentősebbé válásába – mindenképpen úttörő jelenségnek számított a múlt század húszas-harmincas éveiben. Nyugati példák alapján Szunyogh Xavér hívta életre és dolgozta ki a bencés oblátusszövetség működési kereteit. A II. világháború előtt több mint 300 ember csatlakozott hozzá, férfiak, nők egyaránt.19

Különféle kézi- és imakönyveket dolgozott ki számukra. Ha Szunyogh Xavér esetében lelkivezetésről beszélünk, akkor diákjai mellett az oblátákat kell kiemelnünk, akikkel azután is tartotta a kapcsolatot, mi után a hatalom betiltotta működésüket.

20 A negyvenes években terelődött figyelme a Kamaraerdő közelében található egykori bencés apátságra, és annak feltárását, illetve egy emlékmű elhelyezését szorgalmazta. Az 1934-ben épült kicsi templomot Szent Szabina tiszteletére szentelték fel, utalva arra, hogy az Árpád-korban itt virágzott a kánai bencés apátság.21

A kápolna vezetését 1943-ban Körmendi Bélára bízták, aki egykori tanára, Szunyogh Xavér segítségével igyekezett lelki központtá tenni a Szent Szabinát. Mindketten a liturgikus megújulás elkötelezett hívei voltak, többször tartottak liturgikus előadásokat és lelkigyakorlatokat a környéken élőknek, illetve a hozzájuk érkezőknek. 1948-ban az esztergomi főegyházmegye Szunyogh Xavért bízta meg a kápolna vezetésével, és ettől az időtől kezdve sorsa összeforrt vele. A következő években ez a kápolna lett Szunyogh „illegális” munkájának színtere, ahol különböző csoportoknak lelkigyakorlatokat, előadásokat, prédikációkat tartott, amiért végül is 1961-ben letartóztatták. 1948-tól 1950-ig volt a kápolna lelkésze, az 1950-es év azonban az ő életében is hatalmas megrázkódtatás hozott. Az állam és a katolikus egyház a nyár végén kötötte meg azt az egyezményt,22

amit a protestáns egyházaktól már két éve kikényszerített 18 Várszegi Asztrik

: Legányi Norbert főapát és az oblátusság. http://bences.hu/data/files/

oblatus/leganyi_norbert.pdf (Letöltve: 2016. márc. 4.)

19 Sárosi Attila Pál

: A bencés obláció. Vigilia 70. (2005) 720–722. 20 Nemcsak Szunyogh, hanem más rendtársai is foglalkoztak titokban oblátákkal, így töb

bek között: Vályi Hugó, Juhász Gergely, Legányi Norbert, Iróffy Huba, Sólymos Szilveszter és Várszegi Asztrik. Várszegi A

.: Legányi i. m. 2.

21 Szunyogh J.

: A lét bölcselete i. m. 200. A kánai apátságra lásd Hervay Levente

: A bencés apátságok, az apátos monostorok és a puszta monostorok története. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 476–547. 532.

22 Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005. II. Szerk. Balogh Margit