Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
LELKIVEZETÉS A DIKTATÚRÁBAN – SZUNYOGH XAVÉR... 167 a hatalom. 23 Alig egy héttel a megállapodás létrejötte után az államhata lom megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét,24 azaz gyakorlati lag felszámolt egy közel ezer éves intézményrendszert az országban. Any nyi engedményt kapott a katolikus egyház, hogy a hatalom engedélyezte négy szerzetesrend működését, kizárólag az oktatás területén. É ppen annyi szerzetessel és novíciussal folytathatták életüket, ahánnyal képesek voltak ellátni a nyolc visszakapott középiskolában újra induló tanító-nevelő mun kát. Ezzel a lépéssel az a furcsa helyzet állt elő, hogy voltak olyan bencések, piaristák, ferencesek és szegény iskolanővérek, akik az állam által engedélyezett keretben folytathatták szerzetesi életüket, viszont sokkal nagyobb létszámban voltak olyanok is, akik kimaradtak ebből a keretből, akárcsak Szunyogh Xavér, aki saját megfogalmazása szerint bencésből „kincés” lett. A kereten kívül rekedtek olyan helyzetbe kerültek mind egzisztenciálisan, mind identitásukat tekintve, amelynek feldolgozása összetett és bonyolult folyamat volt minden működési engedélyétől megfosztott szerzetes és szerzetesnő számára.25 A férfi szerzetesek számára, ha pappá voltak szentelve, korlátozottan adódott az a lehetőség, hogy egy megyéspüspök felvegye őket az egyházmegyei keretbe. Így lett 1950-től Szunyogh Xavér a Szent Sza bina-kápolna templomigazgatója, miután Hamvas Endre csanádi püspök, esztergomi apostoli kormányzó felvette a főegyházmegye keretébe. 26 Nem sokáig örülhetett rendezett helyzetének, mert egy év múlva (1951. augusztus 16-án) a püspök megvonta működési engedélyét, amiről a következő szövegű levélben tájékoztatta: „Krisztusban kedves Testvér! Sajnálattal kell közölnöm, hogy a szerzetesek egyházmegyei szolgálatát sza bályozó rendelkezés alapján az esztergomi főegyházmegye területén Tisztelendőséged számára – Gergely Jenő. Bp. 2005. 945. 23 A magyar kormány és a református egyház képviselőinek egyezménye az egyház helyze tének újrarendezéséről. (Budapest, 1948. október 7.) Közli: Állam, egyházak, vallásgyakorlás i. m. 863–868. A magyar kormány és az unitárius egyház képviselőinek egyezménye az egyház helyzetének újrarendezéséről. (Budapest, 1948. október 7.) Közli: Állam, egyházak, vallásgyakorlás i. m. 869–872. A magyar kormány és az izraelita hitfelekezet képviselőinek egyezménye a hitfelekezet helyzetének újrarendezéséről. (Budapest, 1948. december 7.) Közli: Állam, egyházak, vallásgyakorlás i. m. 874–879. A magyar kormány és az evangéli kus egyház képviselőinek egyezménye az egyház helyzetének újrarendezéséről. (Budapest, 1948. december 14.) Közli: Állam, egyházak, vallásgyakorlás i. m . 880–885. 24 Az 1950. évi 34. számú törvényerejű rendelet a szerzetesrendek működési engedélyé ről rendelkező dokumentumot 1950. szeptember 7-én adták ki. Közli: Állam, egyházak, vallásgyakorlás i. m. 947–948. 25 Bögre Zsuzsanna – Szabó Csaba : Törésvonalak. Apácasorsok a kommunizmusban . Bp. 2010. 26 Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 121 .
