Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
LELKIVEZETÉS A DIKTATÚRÁBAN – SZUNYOGH XAVÉR... 165 renc a hitét élete végéig egész lényével, de főleg az eszével élte meg. Ez a hit erősebb mindennél, ugyanakkor nélkülöz minden farizeus vonást, mert nincs rá szüksége, hogy a lényeg helyett a külsőséget fogadja el. Talán ez is vezette a liturgia megújítására, a mai emberhez közelebb vitelének kimunkálására.” 11 A 20. században indult liturgikus mozgalom12 nagy hatást tett Szunyogh Xavérra, olyannyira, hogy a liturgia megújításán fáradozók magyarországi előfutárává, és néhány rendtársával13 együtt vezetőjévé vált. Egyrészt nyu gati utazásai és a németországi bencés monostorokkal való kapcsolata, másrészt a benne fiatal kora óta meglévő rajongás a liturgia iránt oda vezette, hogy elmélyüljön annak elméletében és gyakorlatában. A liturgikus mozgalommal és nyugati teológusokkal létesített kapcsolata14 arra ösztönözte a fiatal bencést, hogy liturgikus munkákat fordítson magyar nyelvre, illetve a zsolozsma és a szentmise szövegeinek magyarításán dolgozzon . Ez utóbbi talán az egyik legfontosabb műve lett, és „Szunyogh-missz á leként” terjedt el az egész ország területén.15 Szunyogh nem csak fordításaival és könyvki adásaival tett sokat a liturgia népszerűsítéséért, hanem személyesen is sok prédikációt, lelkigyakorlatot tartott. Az első magyar papok egyike volt, aki elkezdte a szembemisézést.16 Az újító szándék mindig is erős volt benne, amit az alábbi történet is megmutat: „Hamar kitűnt kiváló képessége és újító szándéka, ami miatt egyszer majdnem elbocsájtották a rendből. Hajdú Tibor főapát akkor azt mondta neki: »Fiam, látom, hogy benned van a buzgóság az újítás iránt. Azt tanácsolom, magad ne ajánlj semmit, amit előbb legalább három évig gyakorlatban ki nem próbáltál.«”17 A főapát intésében megfo galmazódó bölcsességet minden bizonnyal magáévá tette Szunyogh Xavér, mert a későbbiek folyamán nem találtam utalást arra, hogy bármilyen for mában összeütközésbe került volna elöljáróival. A Szunyoghban meglévő nyitottság az újra, illetve a liturgia iránti tisztelete együtt jelent meg élete másik nagy művében, az oblátusi intézmény 11 Szunyogh J. : A lét bölcselete i. m. 204. 12 A mozgalom egyik elindítója, Ildefons Herwegen OSB így fogalmazza meg célját: „A li turgikus mozgalom célja, hogy oldja a feszültséget, ami a liturgia örök és változatlan magva, illetve a változó világ jogos igényei között rendszeresen jelentkezik.” http://lexikon.katolikus. hu/L/liturgikus%20mozgalom.html (Letöltve: 2016. márc. 7.) 13 Radó Polikárp és Kühár Flóris. Szunyogh J. : A lét bölcselete i. m. 207. 14 Németországi utazási során ismerte meg Odo Caselt és Pius Parschot, valamint Romano Guardinit, akitől megkapta műveinek fordítási és kiadási jogait. Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 118. 15 Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 119. 16 1948-ban a Szent Szabina-kápolnában . 17 Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 117–118.
