Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
164 WIRTHNÉ DIERA BERNADETT határozó élménye volt a Regnum Marianum Damjanich utcai házában való kongreganista élet, hiszen családjuk a Damjanich utca közelében lakott, és így szoros kapcsolata alakult ki a Regnumot alapító és elindító atyákkal: Majláth Gusztávval, Prohászka Ottokárral és Shvoy Lajossal. 4 A papi hivatás hamar kialakult benne, már gyermekkorában tudta, hogy Istennek szeretné szentelni magát, így érettségi után felvételét kérte a bencés rendbe. 1913. augusztus 6-án, beöltözésekor kapta a Xavér Ferenc nevet.5 A bencéseknél előbb 1915. május 24-én egyszerű, majd három év múlva, 1918. május 26-án örökfogadalmat tett . 6 Pappá szentelésére Pannonhalmán került sor 1918. június 29-én, egyik újmiséjét a számára oly kedves Regnum Marianum kápolnájában mutatta be; a szentbeszédet Prohászka Ottokár tartotta.7 A vele való szoros kapcsolatról tanúskodik 1927-es naplója, amely ben április 3-án a következő bejegyzés olvasható: „Meghalt Prohászka Otto kár: sírtam, amikor meghallottam. Szerettem volna elmenni a temetésére, de az igazgató nem engedett.8 De kérésemre belement legalább abba, hogy 1⁄2 8-kor gyászmise lesz. (8-kor nem, mert akkor óra marad el!) Én előszedtem minden emlékemet, a fényképét, a primiciámon mondott beszédét, az ajándékkönyvét; felújítottam minden találkozásom emlékét.” 9 Felszentelése után bencés szerzetesként előbb Komáromban, majd Kőszegen, végül Budapesten tanított magyart, latint és bölcseletet. Tanítványai közül mindenképpen érdemes név szerint megemlíteni Oloffson Károly Placid atyát és a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét, Vizi E. Szilvesztert. 10 A tanítás mellett híres hitszónokként és a liturgia apostolaként járta az országot, hogy minél több embert és közösséget nyerjen meg az elkötelezett keresztény életnek. A liturgiával való mély kapcsolatából született meg benne a vágy, hogy közel vigye azt az egyszerű emberekhez. Tanítványai a következőképpen emlékeznek vissza vallásosságára: „Szunyogh Xavér Fe -4 Pákozdi István : Oltár és élet. Praeconia 6. (2011) 116–125. 5 Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 117. 6 Szunyogh J. : A lét bölcselete i. m. 196. 7 Pákozdi I .: Oltár és élet i. m. 117. 8 Szunyogh ekkor a kőszegi bencés gimnázium tanáraként működött. 9 Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgató helyettesének és munkatársainak, hogy készséggel segítettek Szunyogh Xavér hagyatékának kutatásában. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattár a (a továbbiakban PFKK). Szu nyogh Xavér hagyatéka (a továbbiakban: BK 709)/I. 1, 2, 3. 1927-es napló. 10 Szunyogh J. : A lét bölcselete i. m. 198. Utolsó osztályának tanítványai nagy igyekezettel próbálják fenntartani Szunyogh Xavér emlékezetét, például azzal is, hogy néhány éve kiadták az általa írt és tanított filozófiai jegyzetet: Szunyogh J. : A lét bölcselete, i. m.
