Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 159 suk miatt családjuk az esetleges vészterhesebb időkben segítséget tudott nyújtani. 143 A rend tagjai közül néhányan az apátságoktól és rendházaktól távolabb kerülve voltak kénytelenek lelkipásztori szolgálatot vállalni. Az 1945-től Pan nonhalmán főiskolai és gimnáziumi tanárként működő Söveges Dávid a gimnázium államosítása után maradhatott volna a biztonságot adó Pannonhalmán, mégis úgy döntött, felajánlja helyét, hogy egy idősebb rendtársa kerülhessen a főmonostorba. Sárközy Pál kormányzó apát a fiatal tanárt Tiszaújfalura, a bencés nővérek anyaházába küldte lelkésznek.144 Új állomáshe lyére utazva felkereste Pétery József váci püspököt, akitől joghatóságot kért az egyházmegyébe. A zárda gyóntatója lett, a nővéreknek rendtörténetet, liturgikát és latint tanított, de itteni „száműzetésében” kezdte írni regulamagyarázatát is.145 Az alföldi tanyavilágban szintén pasztorált: hitoktatást végzett, oblátus-közösségeket hozott létre, betegeket látogatott, legényegyletet szervezett, és szexuális felvilágosítást tartott fiataloknak. Tiszaújfalu Tiszaalpár plébániájához tartozott. Dávid atya jó kapcsolatot ápolt az idős plébánossal, aki a bencés jelenlétet látva kérte püspökétől Újfalu plébánia megalapítását. Pétery József 1950. január 1-jével felállította az új plébániát, amelynek első vezetője a csepeli gimnázium korábbi tanára, Szentjakabi Lázár bencés lett. Tardos Vida, akit pápai tanárként ért a feloszlatás, a közeli Kiskunfélegyházán, a Sarlós Boldogasszony-plébánián működött káplánként. A három bencés gyakran felkereste és segítette egymást. Tóth Ciprián, aki Söveges előtt rövid ideig szintén zárdalelkész volt, ebben az időszakban gyakran tartózkodott szentesi rokonainál, így segített rendtársainak a pasztorációs munkában. Az összetartozás mellett azonban megtapasztalhatták azt is, hogy a helyi rendőrök és kommunista pártemberek prédikációikról rendszeres jelentést készített ek, hogy minden lehetséges módon próbálták akadályozni lelkipásztori munkájukat. 146 143 Az ide vonatkozó pannonhalmi jelzetek: 854, 860, 952, 1038, 1158, 1159, 1217/1948, 380, 474, 636, 637, 691, 858, 914, /1949. 144 1928-ban a váci egyházmegye területén, Tiszaújfaluban jött létre az egyházmegyei jogú női szerzeteskongregáció, a Szent Benedek Leányai Társasága, amelynek létrehozásában Berecz Skolasztika és Kühár Flóris vállalt kulcsszerepet. Reichardt Aba : Akit a csillag hí vott. Berecz Erzsébet Skolasztika 1898–1932. Tiszaalpár, 2002. 118., 136., 161–162., 171–187., 197–198., 208–210., 247–253. 145 Ezt hosszú ideig kéziratban használták a két bencés közösségben, illetve a pannonhalmi növendékképzésben, végül 1996-ban jelent meg nyomtatásban: Söveges Dávid: Magyaráza tok Szent Benedek Regulájához. (A Pannonhalmi Főiskola könyvei 8.) Pannonhalma 1996. 146 PFL FL FH 885, 922, 975, 984, 1013, 1046, 1227/1948, 655, 931, 1003/1949, 43, 46, 228, 763/1950. PFL, Személyek iratai, hagyatékai, Söveges Dávid: Fakó fényképek. 176–195. (Je lenleg nem kutatható.) Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag
