Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 151 lyezésének következtében született levélváltás. Lehner Ott ót egy férfi inzul tálta, ezért 1949 tavaszán Sopronból Pápára kellett őt helyezni. Sárközy Pál a győri püspöktől kérte rendtársa felmentését, a veszprémi egyházmegyei hatóságtól szintén jóváhagyást és kinevezést kért a „rendi okokból” történt cseréhez. A soproni pasztorációban elengedhetetlen német nyelvtudás miatt László Keresztély került a határszélre. A győri püspök nem tett ellenvetést, Hoss József veszprémi káptalani helynök azonban május 2-án hosszabb levélben fordult a pannonhalmi kormányzó apáthoz. Ebben kifejtette, hogy nem akar beleszólni a rend belső ügyeibe, azonban fontosnak érezte, hogy részletezze az egyházmegye lelkipásztori szempontjait. Véleménye szerint az egyházmegye a paphiány és a bencés lelkiség miatt örömmel fogadta a szerzetesek plébániai segítségét, mégis úgy látják, az egykori tanítórendeknek nehéz bekapcsolódniuk a lelkipásztori munkába. Szerinte a pasztoráció sok tekintetben nehezebb és felelősségteljesebb munka, mint a tanítás. László Keresztély kiválóan állt helyt a lelkipásztori munkában, fiatal (világi) plébánosával jól együtt tudtak dolgozni, igazi segítőtársa volt – irodavezetőként is – elöljárójának. Amikor a szép lelkipásztori munka gyümölcsei éppen beértek volna, új helyzetet állított elő a „rendi érdek.” Éppen ezért a vikárius kérte az áthelyezés újbóli megfontolását. Sárközy Pál magánlevélben tárta fel Hoss Józsefnek az áthelyezés hátterét, hivatalos válaszában pedig tudatta, hogy a rend érdekei miatt nem tudja megváltoztatni korábbi döntését. Egyúttal a Pápára kerülő Lehner Ottó lelkipásztori erényeinek hangsúlyozásával próbálta megnyugtatni a helynököt.111 A kétféle – egyházmegyei és rendi – érdek és szempont ütközése nyomán tehát ebben az esetben is a rendi diadalmaskodott. A pápai ház 1948 és 1950 közötti eseményei egy másik problémára is ráirányítják a figyelmünket: a szerzetesi fegyelem kérdésére. 1948 nyarán a veszprémi püspök helynöke és kancellárja megbeszélést folytatott a pápai rendház házfőnökével, Havasi Luciusszal az államosított gimnázium felszabaduló tanári karának egyházmegyei elhelyezéséről. Meghatározták azokat a Pápa környéki feladatokat, amelyeket a jövőben szerzetestanárok láthatnak el, azonban a házfőnök szerint rendtársai nagyon nehezen tudtak dönteni 111 PFL FL FH 333 és 407/1949, VÉL I.01.44.a. 8400-22/1949. Hogy László Keresztély való ban áldásosan működött, mutatja az egyházközség híveinek kérését tolmácsoló, Ohr József nyugalmazott főjegyző május 5-én a főapátságnak küldött távirata. Sárközy Pál a Szent István egyházközségnek írt válaszában kifejtette, hogy a káplánt a távirat érkezése előtt már Sopronba rendelte, az áthelyezést pedig fontos ok miatt nem változtathatja meg. Egyúttal megnyugtatta az egyházközséget, hogy szintén nagyon buzgó, a hívek ügyét szívén viselő rendtársat küld Pápára. PFL FL FH 354/1949.
