Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
152 DÉNESI TAMÁS arról, mit vállaljanak. A tanácstalanság és elégedetlenség átragadt Luciusz házfőnök úrra is, aki nehezen tudta a felkínált pasztorációs helyeket kiosztani a rendház lakói között. A bencés templom ellátása mellett többségük pápai plébániák és templomok misézőjévé és hittanárává vált, de Kalmár Gusztáv kórházlelkész, Pállya Hubert pedig Dáka település segédlelkésze lett.112 A rendtagok elégedetlensége és munkák közötti válogatása a személyes motivációkon túl a fennmaradt levelezések alapján három okra vezethető vissza. Egyrészt az új közállapotok elbizonytalanították az egész közösséget, másrészt a pápai házban eluralkodott az elöljárókkal (házfőnök, házgondnok, főapát, rendi vezetés) szemben nyíltan megfogalmazott támadó hangvételű kritika, harmadrészt törés mutatkozott a ház idősebb és fiatalabb szerzetesei között. A közösség idősebb tagjai nehezen fogadták el az 1946 nyarán Pápára kerülő új házfőnököt, Havasi Luciuszt, akit a pannonhalmi rendi vezetés helyi végrehajtójának tekintettek. Már 1947 őszén felszínre került a házfőnökkel szembeni ellenszenv: vonakodva, morogva fogadták kéréseit, egyesek nem vállaltak bizonyos feladatokat, amelyeket így az elöljárónak kellett elvégeznie, két-három rendtárs elégedetlenséget szított a rendházban, kifelé a nagyobb rendi közösségben pletykákat terjesztettek róla és a pápai ház helyzetéről. Többen alig jártak a közös zsolozsmára, egyik szerzetes csak akkor vett részt a közös karimádságon, amikor a házfőnök távol volt.113 A szer zetesi fegyelmezetlenséget csak részben magyarázza, hogy a pártállami diktatúra kiépülésének idején a házfőnök több helyen hangoztatta baloldali nézeteit. A pápai rendtársak kérésére a helyettes házfőnök levélben fordult a főapáthoz, amelyben kifejtette, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége által szervezett előadássorozat keretében Luciusz előadást tartott Az Egyház és a francia forradalom címmel. Az előadás erős baloldali történet-szemlélete miatt sok szóbeszédre adott alkalmat a városban, különösen azért, mert a Pápai Hírlap 1947. szeptember 24-i szá mában ismertették az elhangzottakat. A helyzet kényes voltát mutatja, hogy Mindszenty József hercegprímás helynöke révén információkat kért az ügyre vonatkozóan. A pannonhalmi dékáni testület szeptember 26-án tartott ülése Jámbor Mikét küldte Pápára, hogy vizsgálja ki a történteket, és tegyen jelentést. Az október 18-án tartott dékánülés tudomásul vette, hogy Luciusz nagyobb körültekintést ígért nyilvános szereplései tekintetében. 114 A pápai rendházban tapasztalt feszültség és a helyzet megismerését célzó tájékozódás arra késztette Sárközy Pál kormányzó apátot, hogy 1948. 112 PFL FL FH 821/1948. VÉL I.01.44.a. 8400-11/1948. 113 PFL FL FHT Fegyelmi ügyek, aposztáziák. Pápa, Luciusz, 1947 . 114 PFL FL FHT Fegyelmi ügyek, aposztáziák. Luciusz, Gáspár, René 1947.
