Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
A KATOLIKUS KÖZÉPISKOLAI FŐHATÓSÁG 103 amelyek jóváhagyása szintén a KKF hatáskörébe tartozott. 33 Ezen túlme nően a főhatóság fenntartotta magának az iskolákban folyó szakmai munka ellenőrzésének, vagyis az érettségi elnökök kiküldésének jogát. A KKF egyébként meghatározta a tanulók felvételé nél alkalmazandó elvi szempontokat is. Prioritásnak tekintették a diákotthoni létszám maximális feltöltését, és előnyt élveztek azok a jelentkezők , akiknek idősebb testvére már az adott iskolába járt, vagy korábban ott végzett. Akik korábban már jártak egyházi iskolába, szintén számíthattak a kedvező elbírálásra. Egyenlő jogigény esetén a felvételi vizsga eredményére kellett tekintettel lenni, legvégül pedig a felvételi eredmények alapján összeállított sorrend volt a mérvadó. 34 Az 1950/51-es első tanév során több nehézség is felmerült. Ezek közül az egyik legfontosabb a papi utánpótlás kérdését érintette. Az egyház megyés főpásztorok törekvése arra irányult, hogy az úgynevezett kisszemináriumokból érkező diákokat, a potenciális papjelölteket a meg maradt egyházi iskolák kereteinek felhasználásával megtartsák. Az állam ugyanis nem ismerte el a püspöki székhelyeken korábban működő, a teológiai képzésre előkészítő tanfolyamok, közkeletű nevükön a kisszemináriumok diákjainak bizonyítványait, így csak a megyei tanács által kijelölt iskolák tanárai előtt tett vizsgák után lehetett az innen érkező diákokat átvenni. A KKF elképzelése szerint a magánvizsgálatot a katolikus gimnáziumokban tették volna le, és itt folytathatták volna tanulmányaikat is. A minisztérium azonban ezt nem engedélyezte, sőt kifejezetten megtiltotta az egyházi iskolák számára a magánvizsgák tartását. 35 Az 1951. november 6-án tartott ülésen tételesen is megfogalmazták a ka tolikus iskolákkal szembeni magasabb elvárásokat. Ezek között első helyen szerepelt az oktató-nevelőmunka tervszerűségének és elmélyültségének számonkérése, amit a rendfőnökök által láttamozott iskolai munkatervekben is rögzíteni kellett, mert „...eszerint mondanak majd ítéletet az iskolák ról.”36 A tanulmányi eredmények fokozása mellett a szociális gondoskodás szem előtt tartását is elvárták az intézményektől, amelynek fontos eszköze volt a bejárós többségű iskolákban a tanulószobák fenntartása, a bejáró tanulók tanulmányaihoz nyújtott rendszeres segítség és a lelki gondozás. Ugyan-33 Az állami tankönyvek átvizsgálására, és a katolikus hitelvekkel ellentétes tanítások kiszű résére Sárközy kormányzó apát az igazgatón keresztül kérte fel a pannonhalmi szaktanárokat. PFL FL FH 903/1950. 34 KaPI KKF TE 38/1951. 35 KaPI KKF TE 63/1951., PFL FL FH 365/1951. és 513/1951. 36 PFL FL FH 669/1951. A KKF ad 83/1951. számú kísérőlevele, 2. pont.
