Dr. Murai Éva - Gubányi András szerk.: Parasitologia Hungarica 31. (Budapest, 1998)

Gazdaállatok ezreit gyűjtötte és végezte parazitológiai boncolásukat. Ma az Állattár cestoda gyűjteménye az egyik legértékesebb, és legjobban kezelt anyag, amely Európában található. A galandférgek tudományos kutatásának módszereit Jean G. Baer, a Neuchâteli Egyetem zoológus professzora, a kiváló parazitológus vezetésével sajátította el svájci tanulmányútja alkalmával. Munkája eredményeként bekerült a galandféreg-kutatók nemzetközi munkaközösségébe. Morfológiai, taxonómiai vizsgálatainak eredményeit számos esetben nemzetközi teamek tagjaként publikálta. Dr. Murai Éva munkássága elsősorban a kisemlősök, a ragadozók és a madarak Taeniidae, Hymenolepididae, Anoplocephalidae és Dilepididae élősködőire terjed ki, de foglalkozott a halak galandféreg fajaival is. A hazai fauna feltárása mellett idegen országokból származó anyagok feldolgozásában is rendszeresen részt vett. Leírt 20 új taxont, publikációinak száma meghaladja a 70-et. Kiemelkedő tudományszervezői tevékenységét jelzi a Parasitologia Hungarica c. folyóirat szerkesztésében folytatott munkássága. A folyóirat első száma 1968-ban jelent meg a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Parazitológusok Társasága közös kiadványaként. Főszerkesztője Kassai Tibor, a főszerkesztő munkatársa Murai Éva lett. A XI. kötettől a XXVI. kötetig egyedül szerkesztette a folyóiratot. A XXVI. kötettől Gubáyi András társszerkesztőként működik vele együtt. A folyóirat 30. kötete 1997-ben jelent meg. Ez a munka számára 30 éven keresztül állandó szolgálatot jelentett: szoros kapcsolatot a hazai és külföldi szerzőkkel, manuális munkát a technikai kivitelezésben, az előállítás költségeinek előteremtésére leleményes akciók szervezését. A Magyar Természettudományi Múzeum másik folyóiratának, a Miscellanea Zoologica Hungarica-nak alapító szerkesztője. 1982-től Forró Lászlóval együtt társszerkesztője az eddig 10 megjelent kötetnek. Murai Éva 42 év szolgálat után 1990 végén vonult nyugállományba, a tudományos kutatómunkától és a múzeumtól azonban nem szakadt el. Részfoglalkozású főmuzeológusként, teljes energiával és lelkesedéssel folytatja tevékenységét. 1995. novemberében éjjel otthonában dolgozva, közvetlenül egy cikk írásának befejezése előtt bal keze már nem tuda leütni a számítógép billentyűzetét. Lementette a szöveget, kikapcsolta a gépet, majd a stroke következtében megbénult bal oldala. Mozgásrehabilitációja folyamatos, szellemi tevékenységét a betegség alatt sem adta fel. Már a kórházban folytatta lektori munkáját, végezte a folyóirathoz beküldött cikkek korrektúráját. Mikroszkópos munkáját otthon folytatja. A rákövetkező évben újabb csapások érik, elveszti 46 évi házasság után férjét, Kovács István zoológus muzeológust, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi munkatársát, hosszú időn keresztül főigazgató-helyettesét. Ebben az évben veszti el kiváló barátját és munkatársát Vajdáné Etelkát is, aki a parazitológiai gyűjtemény preparátoraként 30 éven keresztül volt segítségére. Murai Éva tagja a Magyar Biológiai Társaságnak, alapító tagja a Magyar Parazitológusok Társaságának, annak évtizedeken keresztül elnökségi tagja, számos szakmai rendezvény szervezője hazai és külföldi kongresszusok állandó résztvevője. Pályája során számos szakmai elismerésben részesült, így a Magyar Parazitológusok Társasága emlékérmét, muzeológiai munkásságáért a Móra Ferenc Díjat, rangos miniszteri és kormánykitüntetéseket adományoztak neki. 70. születésnapja alkalmából közelebbi és távolabbi munkatársai, barátai és tisztelői, a magyar és a nemzetközi parazitológus társadalom nevében jó egészséget és további eredményes éveket kívánunk neki. Authors' addresses: István Matskási and Ferenc Mészáros Hungarian Natural History Museum, H-1088 Budapest Baross u. 13, Hungary