Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
fasciolosis, Wohlfahrtias myiasis stb. ). Fontos, hogy ismerjük az egy szaporodó és propagulumokat (pete, lárva, bármely szétszóródásra képes egyedfejlődési alak) produkáló aduit időegységre (pl. 1 napra) eső átlagos "szaporaságát". Ezt azonban ritkán találjuk egyetlen adattal megadhatónak: a közlemények vagy a teljes élethosszra eső peteszámot közlik az átlagos életkor nélkül, vagy a maximális peteprodukciót további specifikáció nélkül. Kísérletet tettem arra, hogy a növényvédelemben már régebb óta alkalmazott ún. ZWÖLFERféle egyenletet (pl. JERMY, 1977) parazitákra illesszem. Az R N ("a környezet ellenállása") az egy nemzedékre eső teljes mortalitás (intraciklusos mortalitás) értéket fejezi ki: egy adott cönózisban az aduit parazita egyedek számának változatlanul maradásával ( ÜjN • 0) mekkora az egyedfejlődési alakok (a peték, lárvák stb. ) pusztulási aránya. R N =100 [1 - (i x n)" 1 ] %, az eredeti ZWÖLFER-féle egyenlet kevésbé redundáns formája, ahol i:= a szexuálindex, azaz a propagulumokat termelő aduit egyedek aránya, váltivarúaknál a nőstényeké, az n pedig az ezek termelte propagulumok számának átlaga. Végiggondolva több parazitafajra, e fogalomba nem sok szünbiológiai értelmet tudtam beleerőszakolni (ráadásul olyan fajokra, mint a digenetikus mételyek, a galandférgek, ahol az egyedfejlődési ciklusban parthenogenetikus sokszorozódás van, a képlet nem is fejezi ki az összes egyedfejlődési alak pusztulási arányát). Az egy érett nőstényre vagy hímnőseknél egy szaporodó adultra a teljes élettartamra számolható propagulumok száma az előbbi képlettel számítható eredményekhez hasonlóan szemléleti értékű. Például, a sok kézikönyvben oly szaporának mondott házilégy egy nősténye 6 x 10^ petét produkál a legkedvezőbb körülmények között. Adott időtartamra, pl. 1 napra vonatkoztatva: a Macracanthorhynchus hirudinaceus egy nősténye naponta 2, 5 x 10^ petét, a házilégy egy nősténye napi átlagban 10 petét produkál (azaz nem elég szapora ahhoz, hogy légylárvák tömegtenyészetét használhassuk pl. sertésbélsár hasznosítására). 5. A "parazita" fogalomról Számos parazitológiai könyvet, sőt kézikönyvet említhetnénk, amelyek a "parazita" fogalom definícióját vagy körülírását egyszerűen "elspórolják", magától értetődőnek véve a fogalmat. Azok körében pedig, akik definíciót adnak, hatalmas egyenetlenség uralkodik a fogalom értelmezésével kapcsolatban. Alább erről hevenyészett, korántsem teljes áttekintést adok azzal a céllal, hogy megmutassam: a "parazita" fogalom pontosabb körülírásának szemléleti és gyakorlati jelentősége van (lenne). A fogalompontosítás a parazitológusok sürgető feladata (és nem az elméleti ökológusoké ! ). A magyar nyelvű szakirodalomból először a Parazitológia c. tankönyv (KOTLÁN és KOBULEJ, 1972) meghatározását idézzük: ". . . élősködőnek (parazitának) nevezzük azt a szervezetet, amely egy más fajú szervezeten vagy szervezetben ideiglenesen vagy állandóan tartózkodik oly célból, hogy táplálékát megszerezze." "E tudományág érdekkörébe eszerint élősködő életmódot folytató növények és állatok egyaránt tartoznak. " FÁBIÁN és mtsai (19 77) tankönyvükben definíciót nem adnak, de a közölt körülírás jól tükrözi álláspontjukat, jól jelöli ki a fogalmat: "A paraziták a rabló életmódú fajokkal ellentétben a gazdaállatot nem azonnal ölik meg. " "A paraziták túlszaporodása gyakran vezet a gazdaállat többszörös fertőzéséhez, mely a parazita számára előbb vagy utóbb táplálékhiányt von maga után (szuperparazitizmus). A parazitapopuláció csökkenésével a gazdapopuláció számbelileg újra helyreáll, s így gyakran ingaszerű populációsűrűség-változást tapasztalunk. " JERMY (1977) és SÁRINGER (19 77) nem definiálják a parazita fogalmát, könyvrészleteik szövegéből (pl. a "paraziták" csoportosításánál) azonban kiderül, hogy nem tesznek különbséget a "parazita" és a "parazitoid" között. SÁRINGER (19 77, p. 163) három további fogalmat is definiál: "Szuperparazitizmus. Ha egy gazdaállatfajban ugyanazon fajhoz tartozó parazita több tojása, vagy fiatal lárvája van jelen. " "Multiparazitizmus. Ha a gazdarovarban több fajhoz tartozó parazita lárvái fejlődnek. . . ". "Hiperparazitizmus. . . " SZÉKY (1983) parazita fogalma a lehető legszélesebb értelmű: "Parazitizmus, élősködés. A gazdaszervezet és a parazita (élősködő) közötti tartósabb — antibiotikus kapcsolatforma. A parazita a gazdaszervezet anyagaiból táplálkozik, a gazda hátrányt szenved, ez azonban rendszerint nem vagy csak végső fokon vezet pusztulásához. " . . . "A parazita és gazdaszervezete is lehet mikroorganizmus.
