Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
Ez a kérdés időről időre minden szaktudományág fejlődésében fölvetődik. Egy adott szaktudományban rendszerint nem azok a fogalmak okoznak problémát, amelyek rokon tudományágakkal "közösek", az információk áramlását közvetítik a tudományágak között. A szaktudományban magában kevés egészen általános fogalom van (a parazitológiában bizonyosan ilyen a "parazita"fogalma, 1. alább). A kérdés a szaktudományág ún. speciális, tehát csak reá jellemző és viszonylag korlátozott tartalmú fogalmaival kapcsolatosan merül fel. Azt gondolom, a bevezetőben említett okok miatt a parazitológiában túlságosan sok, nem "bevett", sokszor csak egy-egy országban vagy tudományos iskolán belül használatos apró fogalom van. Erről való legjobb példaként ODENING (1976) kitűnő összefoglalója szolgálhat a parazitológiai gazdákkal kapcsolatos terminológiáról. A szinte könyv méretű tanulmány részletes ismertetésére itt nincs mód, és felesleges is lenne (az érdeklődők maguk is megtalálhatják). Pusztán tájékoztatásul egymás mellé írom (angolul) a dolgozat összefoglalásában felsorolt terminus technicus-okat (a dolgozat többi részében még továbbiak szerepelnek!), magyar megfelelőket csak ott adok, ahol a kifejezés magyar szaknyelvünkben többé-kevésbé egyértelműen használatban van. Tehát: polyhospitalism (többgazdájűság, több gazdás parazita), monohospitalism (egygazdájűság, egygazdás parazita), stationary parasitism (állandó p. ), transitory parasitism (átmeneti p.), temporary hosts (időleges gazdák), intermittent hosts , transport hosts (vivőgazdák), para site hosts (paraziták gazdái, "ökofiziológiailag' meghatározott parazita-gazda kapcsolattal), disseminating hosts (terjesztő gazdák), transmissive hosts (átvivő gazdák, incl. contaminative, phagous, inoculative transmissive, anadaptive ectohaptic or entotransitive , adaptive transmissive hosts), vectors (aleseteit itt nem sorolom föl), well adapted , badly adapted not adapted hosts, real hosts (igazi gazdák), potential hosts (potenciális gazdák), regular, preferred or principal hosts , incidental or by-hosts , occasional, accidental or sporadic hosts , unfit or abortive hosts, blind alley or captive hosts , stenoxenous , euryxenous para sites (stenoxen, ill. euryxen paraziták), homoxeny and heteroxeny/diheteroxeny , trihetero- xeny, tetraheteroxeny (a parazita életciklusában egy vagy több, kettő, három,négy gazdakategóriára van szüksége), facultative host (fakultatív parazita gazdája), alternative or ad ditional hosts , definitive hosts (végleges gazdák), intermediate hosts (köztigazdák), partheno- intermediate and larvo-intermediate hosts , paratenic hosts (paraténikus gazdák), eupara- tenic hosts, paraparatenic hosts , metaparatenic hosts , paradefinitive hosts , postcyclic hosts, polyvalent hosts. Lehetséges, hogy egyetlen tudomány sem tudja fejlődésének korai szakaiban kivédeni az efféle "címkézést", felmerül azonban az a veszély (és pl. az ökológia fejlődésében évtizedes zavarokat okozott), hogy a fölcímkézett dolgokat, jelenségeket ezzel már ismertté is nyilvánítjuk vagy annak hisszük. Ne feledkezzünk meg a fogalmak használatának ökonómiájáról sem: ha egy fogalmat ritkán használunk, lehet, hogy jobban járunk, ha kerüljük a címkézést (pl. másfél írott sorban megmagyarázhatjuk, miféle paraténikus gazda a paraparaténikus gazda), mert így a címke jelentését sem kell észben tartanunk. Ráadásul, a bevezetőben említett problémára visszautalva: miután a megadható kulcsszavak száma véges, ma már kérdés, hogy szabad-e egyet olyanfajta fogalmakra pazarolni, mint a "paraparaténikus" gazda. A szakirodalomban természetesen a gazdák terminológiáján kívül is találunk majdnem semmit nem jelentő fogalmakat. Magam ilyennek ítélem NOBLE és NOBLE (1964) "parazitocönózis" fogalmát is: "Mindazon populációk összességét (akár flóra, akár fauna), amelyek a gazda egy szervében, az egész gazdában vagy a gazdapopulációban együtt élnek, parazitocönózisnak nevezzük. Kevésbé technikai elnevezés a parazitakeverék (parasite-mix). " A szünbiológiai értelmű parazitológiai fogalmak áttekintésekor az is kiderülhet, hogy fontos fogalmaink hiányoznak vagy pontosításukat szükséges elvégeznünk. Idevágó példaként említem a paraziták születési arányának (birth rate) megadását, megjelölését. Egészen nyilvánvaló, hogy a gerincesek" körében kialakult egyedi születési arány (natalitás, az egységnyi idő alatt a populáció egy egyedére eső utódszám) nem használható. Egyszerre igaz az, hogy az intraciklusos egyedszámváltozások nincsenek közvetlen és egyértelmű hatással a populáció méretére, mert azt a valóságosan szaporodó aduit egyedek száma adja, és az is, hogy a parazitológus nagyon sokszor éppen az intraciklusos egyedfejlődési alakokra kiváncsi (pl. akut
