Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)

nem lehetetlenné teszik a méh számára, hogy az atkát lesodorja magáról. A nőstény kedvenc tartózkodási helye a méhen a viaszmirigyek felett, a potrohgyúruk közötti rejtett terület. A potrohgyű'rű első és második hasi lemeze között teljes egészében el tud rejtőzni, de legtöbbször félholdnyi alak kilátszik belőle. Az atka a kifejlett méheken való elhelyezkedését a hőmérséklet szerint változtatja. Amikor a méhcsaládban nincs fiasítás (20°C körüli hőmérséklet), az atkák elsősorban a potrohgyúruk között tartózkodnak; ha van fiasítás (34°C körüli hőmérséklet), a méhek testén máshol is gyakran fellelhetők. A nőstény szájszervei a parazitikus életmódhoz alkalmazkodtak: kismértékben rágásra is alkalmasak, de elsősorban a táplálék felszívását szolgálják. A nőstény fő tápláléka a haemolympha. A Varroa atka hímje kisebb, mint a nőstény, hosszúsága és szélességi mérete közelebb esik egymáshoz, ezért alakja inkább kerekded (3. kép). Mérete: 0,41-0, 50 x 0,6-0, 67 mm. A hímek kültakaróját szürkésfehér, kevésbé szilárd kitinváz adja. A hím szájszervei táplálkozásra nem alkalmasak, a csáprágók a spermaszállítás szolgálatába álltak (RITTER, 1981/a). Mivel a hím táplálkozni nem tud, a nőstény megtermékenyítése után hamarosan elpusztul. A nőstény atkák élettartama a méhcsaládban az évszaktól függően változik: nyáron két-három hónapig élnek, télen öt-nyolc hónapig (POLTYEV, 1973). Japán adatok szerint egy évig is elélhetnek. Az atkák a fiasítástól elszakítva öt-kilenc napig maradhatnak életben, a túlélés a hőmérséklet és a páratartalom függvénye. 35°C-on 10-20% relatív páratartalom mellett 24 óra alatt elpusztulnak. A magasabb páratartalom kedvez az életben maradásnak (SZALCSENKO, 1972). A gyűjtő méhekkel az esetleg virágokra került atkáknak 3-5%-a legfeljebb öt napig marad életben (GROMIKO, 1982). A családtól elvett fias lépekben az atka egy hónapig is életképes marad. A peterakás megkezdéséhez előzőleg lárvavért kell fogyasztaniuk a nőstényeknek (RITTER, 1981/a). Nyilván ez a magyarázata annak, hogy a nyitott fiasításban is megtalálható az atka a fertőzött családban. A fertőzöttség mértékétől függően 1-8 petéző nőstény is megjelenhet a lefedésre váró álcán, ugyanis a nőstények röviddel a fias sejt befedése előtt kapaszkodnak az álcára, hogy petézésüket megkezdjék. A peterakás megkezdése a nőstények 4-13 napos korában van. A lerakott peték száma átlagosan 4-5. MIKITYUK és munkatársai szerint (1976) a lerakott peték száma 18 is lehet. A pete vagy a lárvára, vagy a levedlett bábingre kerül, lehetőleg a sejt fenekére vagy annak közelébe. A tojásdad pete legnagyobb átmérője 0, 5 mm. Az atkafejlődés mindvégig a sejtek fedelének védelme alatt zajlik. Első szakasza a fiasítás hőmérsékletén, azaz 34°C-on 48 óráig tart. Az első 24 órában a pete burkán belül kialakul a hexapod lárva, melynek mérete 0,5-0, 6 mm. Ez a lárva a második napon nyolclábú protonimfává alakul, melynek mérete 0,7 mm. A protonimfa már táplálkozni is képes, és az álca vérének fogyasztása után újabb 48 óra elteltével deutonimfává vedlik. A deutonimfa mérete 0,8 mm, és már a kifejlett atkára hasonlít. További 1-2 napi táplálkozást követően a deutonimfa kifejlett atkává válik. A teljes fejlődési szakasz a nőstények esetében 8-9 nap, a hímek esetében 6-7 nap. A fejlődő atkák fehér színűek (4. kép). A nőstény kitinburka kezdetben tejfehér, csak később, fokozatosan sötétedik, s válik gesztenyebarnává. A fejlődési formák - akárcsak a hímek - a sejten kivül nem életképesek, ezért kifejlett méheken sohasem találhatók meg. A párzás a fedett sejtben már megtörténik. Az öreg és fiatal nőstények mindaddig a sejtben maradnak, amig a méh a cellából ki nem rágja magát és el nem hagyja azt. Figyelemre méltó, hogy a méh kikelése idején több, halvány színű, éretlen Varroa is lehet a sejtben; ezek a világos példányok valószínűleg a megkésve lerakott petékből származnak és hamarosan elpusztulnak. Az atka fejlődésmenete mellett igen hasznos a méh fejlődési adatait is áttekinteni az összehasonlítás kedvéért. A méhanya által lerakott pete három nap eltelte után álcává alakul. A nyitott álcakor tartama az anyánál öt, a munkás és here esetében egységesen hat nap. A fedett sejtben zajló fejlődés az anyánál hét, a munkásnál 12, a herénél 15 nap. A fedett állapot