Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)

(1975) kísérleti eredményei ezt megbízhatóan cáfolták, amidőn a házikacsában teljesen normális amidostomumokat nyertek. A házityúk csibéit is eredményesen fertőzni lehet a faj invázióra alkalmas lárváival, de ezekben nem (PHUC és VARGA, 197 5), vagy csak kivételesen alakulnak ki kifejlett féregegyedek (KOBULEJ, 1967), Ezután felvetődik az a kérdés, hogy a ludtól rendszertanilag távoleső gazdákban (házityúk, pulyka, fogoly, balkáni gerle) miért alakulhatnak ki kifejlett A. anseris példányok. Megfigyeléseink szerint (1967) az A. anseris 3, stádiumú, invázióra alkalmas lárváinak az ecdysisére esetenként a talajon is sor kerülhet. Nincs kizárva, hogy az ilyen lárvák felvétele esetén nemcsak a lúd- és egyes récefélékben alakulnak ki kifejlett férgek, hanem rendszertanilag távoleső gazdákban is. Ezt látszik igazolni az az eset, amidőn in vitro ecdysisre "kényszerített" lárvákkal történt invázió után kifejlett féreg alakult ki a csirkében. Ugy látszik, hogy erre a szerepre főleg a Galliformes egyes fajai alkalmasak. A gazdaspecificitás tisztázásának a kérdése az A. anseris esetében annyiban fontos, hogy általa az amidostomosis járványtanának bizonyos gyakorlati vonatkozásaira kaphatunk választ. A megfigyelések szerint a felsorolt potenciális gazdák közül csak a házikacsa játszhat némi szerepet az amidostomosis terjesztésében. A gazdaszervezet áthangolódását amidostomosisban több szerző is vizsgálta (BAUSOV, 1969; GEORGIEV, 1963; PHUC és VARGA, 1973). BAUSOV (1969), amint már arról szó volt, kislibákban 50 napos korig (megfigyeléseinek végéig) nem tudta igazolni az Amidostomum-antigént precipitáló ellenanyagok jelenlétét. GEORGIEV (1963) kísérleteiben nem alakult ki protektiv immunitás a nem kezelt, invázióra alkalmas Amidostomum-lárvákkal történt fertőzés után. A kérdést megbízhatóan PHUC és VARGA (1973) vizsgálták gondosan végrehajtott kísérletekben. Kísérleteik első sorozatában naposlibákkal dolgoztak. Az egynapos kislibákat egyenként 1 000 - 40 krad-al mitigált - invázióra alkalmas lárvával fertőzték (a csoportok egy részét egy hét múlva gyengített lárvákkal ráfertőzték), majd az első fertőzés után 3 hét múlva az állatokat egyedenként 500-500 normális lárvával újrafertőzték. Kontrollként olyan csoport szerepelt, amelynek egyedeit csak normális A. anseris-lárvákkal fertőzték. Az immunitás fennállására, ill. hiányára a nőstények petetermelésének mértékéből és a boncolási leletből (kórbonctani elváltozásokból, a féregpopuláció egyedsűrűségéből) következtettek. A kísérletek második sorozatában mitigált lárvákat nem alkalmaztak. A 3, ill. 14 hónapos ludak csoportjainak egyedeit kétszer, ill. háromszor egyenként 1 200, 2 500 és 1 200 lárvával fertőzték úgy, hogy az első, ill. második fertőzésből származó populációk immár ivarérett egyedeit anthelmintikummal maradéktalanul elhajtották. Az immunitás fennforgásának az elbírálása a nőstények petetermelésének mértéke, valamint az 1. fertőzéstől számított 3 hónap múlva sorrakerülő boncolás lelete alapján (take, elváltozások mértéke) történt. A kísérletek harmadik sorozatában különféle korú ludakat fertőztek azonos számú, invázióra alkalmas lárvával, annak tisztázására, hogy a kor hogyan befolyásolja a take-t, a bevitt lárvák milyen %-a telepszik meg a gazdában és fejlődik ivarérett egyeddé. Az összesen 86 állaton végzett kísérletek eredményeiből az a tanulság olvasható ki, hogy az amidostomosis során nem hangolódik át a gazda szervezete, azaz nem alakul ki egy un. protektiv immunitás. Mind az "immunizált" majd ráfertőzött, mind a normális lárvákkal fertőzött, majd dehelmintizált és ezután újrafertőzött ludakban a kontrollokhoz hasonlóan egyaránt életképes egyedekből álló, gyakorlatilag azonos egyedsűrűségű féregpopulációk jöttek létre. A kor előrehaladásával a gazdaszervezet azonban némi rezisztenciára szert tesz a férgek megtelepedésével szemben. Ennek semmi köze az immunitáshoz, és abban nyilvánul meg, hogy csökken a take, továbbá megnyúlik a féregpopuláció egyedeinek a fejlődése. Erre utal az is, hogy naposlibákból már az invázió 15-17. napján ürülnek féregpeték, míg a korosabb gazdák ürülékében ezek megjelenésére csak az invázió 21-24. napján számíthatunk. Az elmondottakból az amidostomosis járványtanára vonatkozóan az alábbi következtetés vonható le. Mivel a gazdában protektiv immunitás nem alakul ki, az amidostomosis járványta-