Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

csupán egy-két farmon fordul elő heveny vagy félheveny juh-fasciolosis, ill. az idült fasciolosis általános a juhok között. Ennek a rendszernek a hiányossága, hogy nem veszi tekintetbe a hőmérséklet hatását, s így, ha a június jóval hűvösebb a sokévi átlagnál, akkor a kevés csiga miatt a rendszer esetleg indokolatlanul nagyon súlyos helyzetet jelez előre. A standard év csapadékos napjainak a száma tapasztalati megfigyelések alapján Anglia bármely pontjára megállapítható, s ehhez hasonlítva az előrejelzésben nyert csapadékos napok száma alapján hozzávetőleges képet kapunk arról, hogy a fasciolosis invázió és annak következménye a standardhoz lesz hasonló, vagy annál súlyosabb, ill. enyhébb lesz. Ujabban Angliában már matematikai modellek segítségével (2, 35) próbálják a fasciolosist előrejelezni. Ezek a parazitás betegségek előrejelzésének a jövőbeli módszerei; a programozás nehézségei miatt azonban jelenleg gyakorlati alkalmazhatóságuk korlátozott. A szomszédos Csehszlovákiában szintén már az 50-es évek folyamán folytak tervszerű megfigyelések különféle helminthosisok - köztük a fasciolosis - járványtanának felderítésére. E megfigyelések (3) tanúsága szerint a Fasciola hepatica fejlődési alakjai Szlovákia viszonyai között áttelelnek, az invázió már júniusban kezdődik (egyedi esetek), a tömeges inváziókra azonban csak szeptembertől kerül sor. Szovjetunióban Moszkva környékén (34), valamint a Kárpátok északkeleti és keleti előterében folytak hasonló kísérletek (29, 36, 37, 38). Ezek közül a Moszkva környéki érdemel elsősorban figyelmet, mert terepen, jól megjelölt csigákkal, elkerített helyen vizsgálták a mételypeték embryonálódását, valamint a köztigazdában a fasciola lárvák kialakulását. A szerzett tapasztalatok szerint a kétféle (másodrendű és elsőrendű) biotópokban a fejlődés üteme jelentős mértékben eltér egymástól: a másodrendű biotópokban ez 142-152 napot vett igénybe, mig az elsőrendűekben akár 400 napig is elhúzódhatott a mikroklimatikus viszonyok különbözősége miatt. A végleges gazda fertőződése itt is a legeltetési idény minden szakában létrejöhet, mert a partheniták és a metacercariák áttelelhetnek a legelőn, de tömeges invázióra nyár utóján - kora ősszel kerül sor. SAJÁT MEGFIGYELÉSEK A Lymnaea truncatula biotópjainak szerepe a fasciolosis kialakulásában Előkísérleteinkben (8), amelyeket az 50-es évek derekán az akkori Encsi járás területén folytattunk, arra törekedtünk, hogy jártasságot szerezzünk a L. truncatula biotópjaiban zajló élet megítélésében, tájékozódjunk egyik vagy másik biotópnak a fasciolosis járványtanában várható szerepéről. Ugyanis abból a tényből, mely szerint hazánk bővelkedik ugyan a fasciolosis endemiás területeiben, tömeges, klinikai tünetekben jelentkező közönséges májmétely okozta megbetegedés azonban csak esetenként fordul elő, arra lehetett következtetni (14), hogy csak bizonyos csiga-biotópok kialakulása teszi lehetővé - a peték és lárvaalakok tömeges pusztulása miatt - egész juh- és szarvasmarha-állományok megbetegítésére elegendő mennyiségű cercaria létrejöttét. A L. truncatula biotópjainak az osztályozásával számos szerző foglalkozott (39, 6, 20, 34, 17, 36, 1). Munkáikban a csiga-biotópoknak a megkülönböztetése általában nem a fasciolosis járványtanában játszott szerepük szerint, hanem topográfiájuk, vagy elhelyeződésük alapján történik. Van olyan szerző (6), aki pl. 25 különféle L. truncatula tenyészhelyet különböztet meg. Velünk egyidőben (8) - ha nem is járványtani szempontból - már más szerző is (34) különbséget tesz a másodrendű és az elsőrendű csiga-tenyészhelyek között, kihangsúlyozván, hogy az előbbiekben jóval gyorsabban zajlik le a kórokozó embryogoniája és part he nogon iája. Vizsgálataink során meggyőződtünk arról, hogy járványtani szempontból az L. truncatulán

ak - hazánkban az F. hepatica kizárólagos köztigazdájának - kétféle biotópjait kell megkülönböztetni: a primer v. stacioner és a szekunder v. temporer biotópokat. Ezek közül mindig a szekunder vagy temporer biotópok kialakulása, és fennállásának tartama fogja meghatározni, hogy az adott endemiás területen (legelőn) milyen lesz a legelőre járó juh-, illetve sz arvasma rha- állom án y F as ciola- f ertőzötts égének ex-