Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

tenzitása és intenzitása, következésképpen, milyen fasciolosis okozta kár fogja sújtani a kérdéses gazdaságot. Tehát ezekben a szekunder vagy temporer biotópokban megfigyelhető jelenségek informálhatnak arról, hogy a tárgyévben a fasciolosis endemiás területén miképpen alakul majd a bántalom járványtana . A kétféle biotóp megkülönböztetésének fontos kritériuma, hogy megismerjük jellemzőit és kialakulásuk körülményeit. A primer vagy stacioner csiga-biotóp, amint az a nevéből is kitűnik, állandóan meglévő, történelmileg kialakult, rendszerint nagy vízfelületű csigatenyészhely. Ebben a biotópban az L. trunca tula amifibotikus életmódot folytat; a biotóp szélét népesíti be. Közvetlenül a vízszint fölött lévő, még nyirkos helyeken tenyészik, petecsomóit is ide rakja le (1. az 1. ábrát). A csiga tartósabban csak az egészen csekély, néhány cm mély vízben tartózkodik és kerüli azokat a részeket, ahol a víznek már némi sodrása is van. Kedvenc tartózkodási helyét képezik azok a sekély parti vizekből kiemelkedő kis iszap-padok, amelyeken a csiga kedvenc táplálékát képező zöld moszatok - pl. a Scenedesmus obtusiusculus - is elszaporodtak. 1. ábra. Egy gondozott árok (vízfolyás, patak) űrszelvénye két L. truncatula petecsomóval (elsőrendű v. stacioner csigatenyészhely Az elsőrendű vagy stacioner biotópok lehetnek állóvizek (halastó, természetes tó, víztároló) és folyó vizek (csermely, patak, folyó) egyaránt. Ez a biocönozis - sok tagja (mikrobák, gombák, egysejtű növényi és állati élőlények, a metazoon fajok közül különféle férgek, ízeltlábúak lárvái és imágói, gerincesek mint pl. a kétéltűek, halak) ellenére - egyensúlyi állapotban van a biotikus és az abiotikus tényezők hatására. Ez alatt az értendő, hogy a számos faj populációinak az egyed sűrűs égét e tényezők szigorú határok között tartják. Az L. truncatula populációinak az egyedsurűségét szabályozó biotikus tényezők közé tartoznak a stacioner biotóp azon élőlényei, amelyek e csigafaj petéit fogyasztják (gombák és a moszatok közül pl. a Catenaria-fajok, ill. a Chlorella vulgaris), vagy magában a csigában szaporodnak (a patogén Bacterium pinotti), rajta élősködnek (pl. piócák fiatal egyedei, a kétszárnyú Sciomyzidae-lárvák), vagy éppenség-