Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)
zodunk a májmételykór járványtanához. Ekkor indultak meg hazánkban azok az eló'kísérletek (5, 8), amelyek a későbbi kutatást megalapozták. Angliában ebben az időben már javában folytak a májmételykórral kapcsolatos kutatások és az évtized végén meg is jelent az első munka (27), amelynek szerzői Anglesey területére kidolgozták az "Mt" fasciolosis előrejelzési rendszert. Az Mt rendszer az élősködő és köztigazdáinak életbenmaradását befolyásoló legfontosabb tényező - a nedvesség - alakulásának a figyelemmel kísérésén alapszik: mérik a csapadék mennyiségét (inchben), ebből kivonják a párolgás okozta veszteséget (transzspiráció Penman szerint), hozzáadnak ötöt és megszorozzák az egészet a hónap csapadékos napjainak a számával. A képlet így néz ki: (R-P+5)n; ahol az K a havi csapadékmennyiséget, a P a havi transzspirációs értéket, az n pedig a hónap csapadékos napjainak a számát jelenti. A konstanst ("5") azért alkalmazzák, hogy a nyert mutató mindig pozitív előjelű legyen. Erősen csapadékos hónapban az egyenlet alapján nyert mutató nagyon magas lehet, de a gyakorlati megfigyelések alapján kiderült, hogy az élősködő fennmaradása már a 100-as értéknél is biztosított, ezért az ennél magasabb értékeket is 100-nak veszik. Az (R-P+5)n képlet azonban csak júniustól szeptember végéig tartó időszakra érvényes, mert a hőmérsékleti viszonyok hasonlósága miatt az élősködő külső fejlődésének az erélyében nincsen különbség. Májusban és októberben azonban a környezet alacsony hőmérséklete miatt (s igy az élősködő fejlődése jelentős meglassúbbodásának folyományaként) az un.Mt index kiszámitására szolgáló képletet módosítani kell: ^ ^T^" í 50-63 maximummal). Angliai tapasztalati megfigyelések szerint két Fasciola-fertőzési hullám létezik: a) a nyári - amelynek anyaga (peték) tavasszal, ill. a nyár folyamán került a legelőre és az ebből kialakult metacercariákkal a gazdaállatok késő nyáron, ősszel, ill. télen fertőződnek a legelőn; b) a téli - amikor is a gazdaállatok az ősz folyamán legelőre került, ott fejlődésnek indult, áttelelt, majd fejlődésüket tavasszal, ill. nyár elején befejező metacercariákkal fertőződnek. Az Mt index segítségével a két inváziós szezon jellegének az előrejelzése válik lehetővé. Ez úgy történik, hogy a vázolt képletnek az egyes hónapokra vonatkozó adatait (május-október) összeadják és az így nyert mutató jelzi, hogy a várható nyári, ill. téli invázió eredményeként milyen mértékű fasciolosisjárvány várható. Tapasztalati megfigyelés, hogy Anglesey (Wales észak-nyugati része) területén 300-as mutató alatt semmi vagy csak jelentéktelen veszteség várható, 300-400-as érték között közepes, 400 érték fölött súlyos fasciolosis okozta veszteséggel kell számolni. Ennek alapján meghatározható, hogy milyen legeltetési programmal, mikorra ütemezett terápiás beavatkozással, ill. csigák elleni akcióval (irtás) lehet megelőzni a bajt (26, 23). Hamarosan bebizonyosodott, hogy a képlet alapján kiszámított mutató gyakorlati értékét Anglia különböző területeire empirikusan meg kell határozni. Vannak Angliának olyan területei (21), ahol pl. a 400-as érték alatt nincsen számottevő veszteség, 400-450 között közepes, és 450 fölött súlyos veszteségre lehet számítani. Az angliai tapasztalatok alapján Franciaországban (22, 16), Hollandiában (24), Olaszországban (25), Svédországban (19) is megindultak a hasonló megfigyelések, amelyek eredményei igazolták az eljárás alkalmazhatóságát másutt is azzal a megszorítással, hogy a metrikus rendszerben a nedvességi (Mt) index kiszámitására szolgáló képlet a következőképpen módosul: ® "äs^* ^ s a kritikus nav * értéket nem 100-nak, hanem 85-nek kell venni. Mivel az "Mt" előrejelzési rendszer elég nehézkes (nincsen mindig lehetőség pl. a potenciális transzspiráció adatainak a beszerzésére) és az igény inkább az, hogy nem egy egész területre, hanem egy farmra nyerjünk előrejelzési adatokat, ugyancsak Angliában kimunkálták az un .Stormont "wet day" előrejelzési rendszert (30, 31). Ez azon alapszik, hogy az un. "nedves napok" száma, amidőn 1 mm vagy annál több csapadék hullott, szintén alkalmas paramétert nyújt az előrejelzésre. Ennek lényege az, hogy egy adott területen (vagy farmon), ahol ismerik az évek során tapasztaltak alapján a fasciolosis járványtanát, ugyancsak empirikus alapon megállapítják, hogy a sok, mérsékelt ill. gyakorlatilag fasciolosistól kármentes években mennyi volt az un. nedves nap. Ennek alapján egy gyakorlati táblázatot lehet felállítani, amely szerint előrejelezhető a fasciolosis veszélyének a mértéke, s ennek révén megszervezhetőek a szükséges lépések. Az előrejelzés mindig egy standard év adataihoz viszonyítva történik. Pl. Észak-Írország viszonyai között a "standard év" azt jelenti, hogy júniustól szeptember végéig havonta 12 nedves nap van. Ilyen standard évben csak körülírt, különlegesen nedves területen, vagy
