Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)
Valentin Alexandrovics DOGIEL születésének 100 éves évfordulójához Dr. Irina E. BYCHOVSZKAJA — Dr. Vlagyimir A. GUSZJEV — Dr. KOBULEJ Tibor A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Zoológiai Intézete. Leningrád, Szovjetunió — Allatorvostudománvi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke. Budapest. Magyarország "On the occasion of the 100th anniversary of the birth of Valentin Alexandrovich Dogiel. Bychovskaja, I.E. -Gussev. V.A. - Kobulej, T. - Parasit, hung. , 14: 115-117. 1981-82. ABSTRACT. V.A. DOGIEL (1882-1955) was an outstanding specialist of protozoology and fish parasitology. He published 2G0 scientific papers and books, and from 1914 he was chair-holding professor of invertebrate zoology at the University of Leningrad. Ecological parasitology, as a branch of biology owes its origin to Prof. DOGIEL. On the occasion of the 100th anniversary of his birthday students commemorate his magnificent personality and carry on his scientific inheritance and contribute towards realising the ecological parasitological programme envisaged by Professor DOGIEL . 1982. március 10-én múlt 100 éve annak, hogy a kiváló orosz zoológus, protistológus és parazitológus, Valentyin Alexandrovics DOGIEL megszületett. Édesapja - A.Sz. DOGIEL - az orosz neurohistologiai iskola megalapítója, 1894-től a szentpétervári Egyetem anatómiai és szövettani tanszékének a vezetője, nagy hatással volt fia biológiai érdeklődésének a formálódására. A fiatal DOGIEL 1900-ban kezdte egyetemi tanulmányait Pétervárott az Egyetem Természettudományi Karán. Már korán a híres O. BÜTSCHLI orosz tanítványa, a protozoológus V.T. SEVJAKOV profeszszor, valamint a kiemelkedő darwinista-zoológus, V.M. SMINKEVICS hatása alá került. Ok formálták a tehetséges hallgatót kiváló tudóssá. Egyetemi tanulmányai befejezése után 1904-ben DOGIEL a gerinctelen állatok tanszékén marad. 1911től a tanszékvezető megbízásából már előadásokat tart. Három év múlva, miután megvédte doktori diszszertációját - és amikor V.T. SEVJAKOV megválik az egyetemtől - a gerinctelen állatok tanszékének vezetésével bizzák meg. A tanszéktől haláláig nem válik meg. Fiatal diplomásként a murmanszki - , majd a nápolyi Zoológiai Állomáson, Angliában és Norvégiában folytatott tevékenységet, I. I. SZOKÓLOV-val együtt résztvett a Vörös-tengerre, valamint Kelet- és Közép-Afrikába szervezett expedíciókban. Ezeket a gytíjtőutakat a "Beagle" hajón való utazáshoz hasonlította. Utazásai azon túl, hogy óriási anyaghoz juttatták, amelynek a feldolgozása hosszú éveket igényelt, kiformálták benne a jelenségek és tárgyak tanulmányozásának ökológiai-törzsfejlődéstani, darwini megközelítési módját, amelyhez mind tudományos, mind pedagógiai munkásságában mindvégig következetesen ragaszkodott. Már az első, SEVJAKOV professzor inspirálta általános zoológiai kutatásaiban világosan kirajzolódik a parazitológiai irányvonal. A véglények rendszertanát, morfológiáját, változékonyságát, szaporodását, élettanát és ökológiáját jobbára a csoport parazitikus életmódot folytató képviselőin tanulmányozta. DOGlEL-nek már ebből a korai korszakából származó klasszikus munkái is a zoológia és a parazitológia értékes alapjait képezik. Ebben az időben jelentek meg a gregarinákról, a termeszek gyomrából származó ostorosokról és a kérődzők bendőjében élősködő csillósokról írt cikkei, a Catenata csoport felfedezéséről írt magiszteri disszertációja (1910), valamint az ektoparazitikus Urceolariidae család képviselőiről és a myxosporidiumokról írott tanulmányai. Nem kevésbé értékesek a Peridinea rend tengeri ostorosainak felépítéséről, a szabadon élő gerinctelenek összehasonlító anatómiájáról és a Pan- topoda élősködőkről írt disszertációja (1913), vagya szárazföldi fauna számbeli meghatározásának módszertanával foglalkozó munkái sem.
