Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

Az elmúlt évek folyamán évről-évre emelkedett a diagnosztikus célból végzett parazitológiai vizsgálatok száma, növekedett a pozitivitás. A mennyiségi és minőségi változások a gyógyitó orvosi szolgálattal kialakított kapcsolat javulását, valamint a parazitológiai ismeretek bővülését jelzik. Jelentős előrelépés történt az újabb terapeutikumok alkalmazásának szélesítésével az asszanációs munkában. Az asszanációs tevékenység eredményei elsősorban gyermekközösségekben jelentkeztek. Javult a bejelentésre kötelezett parazitózisokkal kapcsolatos járványügyi-parazitológiai munka. Növekedett a környezet-szűrővizsgálatok száma, újabb fertőzöttek felderítése, a fertőzött gócok felszámolása. A trópusi-szubtrópusi országokkal bővülő gazdasági és politikai kapcsolataink révén emelkedő tendenciát mutat az e területekről érkezett magyar és külföldi állampolgárok körében végzett diagnosztikai és szűrővizsgálatok száma. A toxoplasmosis, amoebiasis, echinococcosis, trichinellosis szerodiagnosatikáján túlmenően rutinszerű" bevezetésre került visceralis larva migrans gyanúja esetén a Toxocara mikroprecipitációs vizsgálat. A parazitológiai tevékenység iránti igény fokozódásával azonban a személyi és tárgyi feltételek alakulása nem tartott lépést. Számos laboratórium munkaerőhiánnyal küzd, új profilú laboratóriumok létesítése, illetve bővítése miatt a parazitológiai laboratóriumok alapterülete is csökkent. E hiányosságok hátráltatják a rutinfeladatok megfelelő szintű ellátását, s ezen túlmenően, elsősorban a szöveti parazitózisok diagnosztikájában a korszerű eljárások bevezetését. A növekvő és sokirányú feladatok ellátása, a csökkenő személyi állomány, a tárgyi feltételek stagnálása gátolja a tudományos tevékenység végzését, illetve megnehezíti a végzett munkák eredményeinek összefoglalását közlemények és előadások formájában. Egészségügyi kártevők elleni védekezés

. Az egyre fokozódó mértékben jelentkező fejtetvesség elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében kifejlesztették a NTTTYFOR tetüirtó hajszeszt, amelynek a tetű- és serkeölő hatása nemcsak gyors, hanem tartós is, igy megelőzés céljára is alkalmazható. A modern, paneles technológiával épült lakótelepek nagymérvű csótány

fertőzöttségének felszámolása érdekében kidolgozásra került ezek csótáhymentesítésének rendszere. Az elmúlt 2 év során Budapesten több mint 30 000 lakást csótánymentesítettek. Az idegenforgalmi és üdülési szempontból kiemelt hazai területeken (Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar stb.) kidolgozták a helikopteres csipőszúnyog

írtás rendszerét és technológiáját, melynek eredményeként e vérszívó rovarok ártalma jelentős mértékben csökkenthető volt. A vérszívó rovarok, elsősorban a szúnyogok és a kullancsok távoltartására egy új rovarriasztószer formulációt, a SZUKU rovarriasztó krémet fejlesztették ki, mellyel a vérszívó rovarok ártalma ellen az érintett lakosság egyénileg védekezhet. A haszonállatokat károsító, illetve közegészségügyi jelentőséggel bíró házilegyek irtására egy új kenhető mérgezett csalétek formulációt fejlesztettek ki, a NEO-MUSTOX FORTE légyírtószert. Ennek hatékonysága, hatás tartóssága a korábbi azonos jellegű készítmények effektusát jelentősen felülmúlja. A szarvasmarhákat károsító vérszívó legyek elleni védekezés céljára foglalkoztak a STOMOXIN hazai felhasználási lehetőségével és megállapították, hogy a szarvasmarhák megfelelő légyírtószerrel történő permetezése nemcsak járványügyi, hanem gazdasági szempontból is előnyökkel jár. Kidolgozták a szarvasmarhák kezelésére szolgáló speciális permetező berendezést is. Az elmúlt három évben a zoológiai parazitológia területén is születtek jelentős eredmények. A Társaság segitségével a Természettudományi Múzeum parazitológiai gyűjteményébe került Debrecenből (Agrártudományi Egyetem Zoológiai Tanszéke) dr. EDE LÉNYT Béla gyűjteménye. Ezzel a Múzeum anyagának száma 50 000 tétel fölé emelkedett. A Hortobágyi Nemzeti Park kutatásának eredményeként több mint 250 féregfaj jelenlétét regisztrálták. Befejeződött annak a helmintológiai anyagnak a feldolgozása, amelyet a Természettudományi Múzeum parazitológus ai mezei pockokból egy gradációs perióduson keresztül gyűjtöttek. Ennek eredménye dr. MÉSZÁROS Ferenc kandidátusi értekezése. A Szlovák Tudományos Akadémia és az MTA között 1981 óta folyó közös kutatások keretében megkezdték természetes erdőtársulásokban és ipari szennyezésnekkitett területeken élő kisemlősök komplex parazitológiai vizsgálatát. A Pécsi Tanárképző Főiskola Zoológiai Tanszékén eredményesen folytatódtak a bendőmétely vizsgálatoK, Bácsalmáson pedig a hazai és tengeri madarak tolltetu faunájának a feldolgozása. A Vadbiológiai Állomás Gödöllőre költözésével a vadbiológiai parazita-kutatások kissé megtorpantak. Mégis jelentősebb kiértékelő munka készült a nyúlfélék és a csülkösvad féregélősködőiről.