Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

A tudományterületünkön elért eredményeknek e vázlatos áttekintése után szólnunk kell a gondokról

, a nehézségekről is, amelyek veszélyeztetik a hazai parazitológia fejlődését. Mindenekelőtt a parazitológiai alapkutatások amdgy is szerény bázisának a további beszűkülése ad okot az aggodalomra. Az MTA Állatorvos tudományi Kutató Intézetében, ahol néhány éve még lendületes parazitológiai kutatómunka folyt, ma már alig van lehetőség parazitológiai vizsgálatok végzésére. De a többi kutatóhelyen dolgozókat is leköti a közvetlen gyakorlati problémák vizsgálata, az oktatás, szakkönyvek, jegyzetek írása stb., s alapkutatási tevékenység csak igen szerény keretek között folyik. Nem kielégítő az alkalmazott parazitológiai kutatások eredményeinek a publikálása sem. Erőtlen a szakmai propagandánk, nincs a Társaságnak publikációs stratégiája, hiányzanak a külföldi eredmények hazai bevezetését elősegítő színvonalas szemlecikkek. Megritkultak az új hazai kutatási eredményeket bemutató előadások és vitaülések. Igen lassan nő a tudományos minősítést szerzett parazitológusok száma. Csak ritkán születnek jelentős nemzetközi visszhangot keltő hazai kutatási eredmények. Vontatottan halad a parazitológus utánpótlás képzése, a korszerű szemlélet és a korszerű módszerek térhódítása. A gyógyszergyárak által kezdeményezett parazitológiai vizsgálatok elvégzését komoly kapacitáshiány nehezíti. A fejlődő országok parazitológiai problémáinak az enyhítéséhez Magyarországtól kért gyakorlati és tudományos segítségnyújtás lehetőségét is nagymértékben korlátozza a parazitológusok túlterheltsége és a kapacitáshiány. Mindezek olyan kérdések, amelyek megoldására Társaságunk elnökségének ezután is kitartóan törekedni kell, annál is inkább, mert az MTA IV. osztálya 1975. júniusi osztályülésének a hazai parazitológia fejlesztésére hozott határozata nem váltotta be a hozzáfűzött várakozást

. Ez a határozat egyebek között előirányozta Társaságunk folyóiratának, a Parasitologia hungarica c. lapnak a fejlesztését és az évi egy kötet helyett két kötetben való megjelentetését. Ennek éppen az ellenkezője történt. A Természettudományi Múzeum főigazgatója megvonta a lap megjelenéséhez eddig nyújtott anyagi támogatást, s e nélkül a Parasitologia hungarica ez évi 14. kötete már nem tud megjelenni. Elnökségünk az elmúlt 3 év során számtalan kezdeményezést tett megfelelő pénzügyi alapbiztosítására. Ez év nyarán az MTA és a MÉM Állatorvostudományi Bizottsága is támogatólag foglalt állást a lap kérdésében. Az MTA titkársága azonban a jószándék ellenére sem tud fedezetet biztosítani a lap folyamatos megjelentéséhez, mert az újabb takarékossági intézkedések saját hagyományos kiadványainak is jelentős csökkentését írják elő. Társaságunk lapjának évi megjelentetése kb. 100 000,- Ft-ba kerül. A szükséges pénzösszeg java része a pártoló tagok által a lapban elhelyezendő hirdetések díjából és a 9. Konferencia pénzmaradványából valószínűleg fedezhető. Az elnökség kéri a Közgyűlés állásfoglalását, hogy ragaszkodjunk-e a lap fenntartásához, s vállaljuk-e ennek anyagi terhét, vagy pedig szűntessük meg a Parasitologia hungari

cat. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK . A beszámolási időszakban Társaságunk nemzetközi téren is aktív és sokoldalú tevékenységet folytatott. Ennek során nemzetközi kapcsolataink tovább erősödtek. A magyar parazitológusok továbbra is jelentós funkciókat töltenek be a nemzetközi parazitológiai szervezetekben. Igy pl. magyar tagja van a Parazitológusok Világszövetsége végrehajtó bizottságának (KASSAI 1978), magyar alelnöke az Állatorvos Parazitológusok Világszövetségének (KOBULEJ 1975), s 1980-ban a Parazitológusok Európai Szövetsége is magyar szakembert (KASSAI) választott elnökévé. Mindebben a nemzetközi szakköröknek a magyar parazitológia és Magyarország iránti megbecsülése jut kifejezésre. Őszinte baráti együttműködés jellemzi Társaságunknak a jugoszláv, a bolgár, a csehszlovák, az NDK, a szovjet, a lengyel és kubai testvértársaságokhoz fűződő kapcsolatát. A legutóbbi években közvetlenebvé váltak az MPT, valamint az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia parazitológiai társaságai közötti kapcsolatok is. Az Akadémia anyagi támogatásával lehetőségünk volt néhány külföldi szakember meghívására is. Igy 1980-ban PAWLOWSKI prof. (Poznan), BESSONOV prof. (Moszkva) és ECKERT prof. (Zürich) meghívására kaptunk lehetőséget,. Sajnos csak ECKERT prof. tudott eleget tenni meghívásunknak, aki budapesti rendezvényünkön a szarvasmarha parazitózisai elleni védekezésről előadást is tartott.