Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

A malária elleni küzdelem stratégiája a következőkből tevődik össze: a) A malária mortalitás csökkentése/megelőzése, valamint a betegség időtartamának rövidítése. b) A halálozás megelőzése és a megbetegedés csökkentése különösen a magas fertőzési kockázatnak kitett csoportok körében. c) A szúnyogok elleni küzdelem fokozása, a betegség terjedésének, az endémia szintjének megbontása céljából. d) A malária elleni küzdelem folytatása a betegség eradikációjáig. A stratégia végrehajtását az alábbi feltételek befolyásolják: a) Kormányhatározat, mely támogatja a malária elleni küzdelmet. b) Az egészségügyi vezetők hozzájárulása a malária elleni küzdelem hosszú távú folytatásához. c) Az egészségügy általános fejlesztése keretében a malária elleni küzdelem megszervezése. d) A szakminisztériumok közötti együttműködés (a vízgazdálkodás, a közművelődés, a mezőgazdaság, mind hozzájárulhatnak a malária elleni küzdelem sikeréhez, ugyanakkor a malária terjesztéséhez is). Végül, de nem utolsósorban a lakosság együttműködése azáltal, hogy magáévá teszi a malária elleni harc eszközeinek használatát, ezzel hozzájárulva a szúnyog-ember közötti kapcsolat csökkentéséhez. A malária elterjedésének intenzitása a különböző területeken eltérő, így a várható eredmény is eltérő lehet Afrikában pl. a Szaharától délre egyelőre csak a mortalitás csökkentéséről beszélhetünk. Afrika más területein a malária kiirtására is lehet gondolni, pl. a kontinens körüli szigeteken. Közép- és DélAmerika, valamint Ázsia egyes országaiban a fejlett módszerek következetes kivitelezéséről sokat lehet remélni, egyes területeken még a malária eradikációja is elérhető. Azokon a területeken, ahol a P. falciparum gyógyszer-rezisztens és a szúnyog inszekticid - rezisztens törzsei fordulnak elő, csak a malária probléma csökkentésére lehet gondolni. Beszámolóm alapján pesszimista vélemény alakulhatott ki a hallgatóság körében, s egyesek talán felteszik a kérdést: mi a jövője a malária elleni küzdelemnek? A válasz nem egyszerű. Eszközeink messze vannak attól, hogy tökéletesnek mondhatnánk őket, de csökkenthetik a malária fennmaradásának lehetőségét. Alapvető feltétel a nemzeti szakemberképzés és a helyszíni ökológiai tanulmányok folytatása, amelyhez a fejlett országok tudósai nagymértékben hozzájárulhatnak. Az EVSz programja, a "Tropical Diseases Research and Training" csak akkor érheti el célját, ha a malária szakorvosok, tudósok, valamint mindazok, akik a világ egészségügyéért, a társadalmi és gazdasági fejlődéséért felelősek, közös erővel fognak össze a malária által sújtott milliók szenvedésének enyhítésére. Érkezett: 1981. július 10. Dr. LÉPES, T. World Health Organization CH-1211 Geneve 27 SUISSE 1 I