Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 11. (Budapest, 1978)
A Proteocephalidae skolexek leírása: 340 x 340ja nagyságú kerekded, vékony kötőszövetes tokban elhelyezkedő képletek, esetenként skolexre és "nyakra, farokra" tagolódó szervezetek (1-3. ábra). A skolexen négy plusz egy fejtetői szívóka van, az előbbiek átmérője egy esetben 110 x 80 ja, két esetben 65x 75 ii, a fejtetői szivóka 75 illetve 50 ji átmérőjű. A test hátulsó felében mész-testecskék vannak. Vizsgálatunkból kitűnik, hogy az illető tógazdaság ivadéknevelő tavában a kisebb méretű (mintegy 10-hetes) pontyivadék jelentős mértékben fertőzve volt egy Proteocephalidae típusú skolexszel. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a pontyivadék a proteocephalida faj paratenikus gazdájaként szolgált. Ugy látszik, hogy ezek a férgek a kisebb testméretű halakban jobban meg tudnak telepedni. Morfológiai alapon a skolexek fajhoz ill. genushoz tartozását nem tudtuk megállapítani. Mivel a pontyok belében proteocephalusokat nem találtunk, fel kell tételeznünk, hogy a talált skolexek valamely egyéb hal vagy kétéltű fajban élősködő galandféregnek a lárvaformái. Ebben atekintetben elsősorban a ragadozó életmódot folytató s ugyanabban a tóban tartott harcsa parazitája a Proteocephalus osculatus (Goeze, 1782) kerülhet szóba. Ennek valószínűségét az sem zárja ki, hogy a néhány megvizsgált harcsaivadék féregmentes volt. Ugyancsak szóba kerülhetnek az Ophiotaenia fajok, amelyek a tóban tömegével előforduló békák élősködői. Ennek lehetőségét FREZE (1965) nem zárja ki. Az sem zárható ki továbbá, hogy a proteocephalida skolexek a tavat tápláló Duna víz által szállított, fertőzött cyclopsok utján kerültek a tóba. E két utóbbi feltételezésünknek csupán az szól ellene, hogy a hasonló módon pontyivadékkal népesített, de harcsát nem tartalmazó tavakban nem észleltünk Proteocephalidae fertőzöttségét. Irodalom EDELÉNYI, B. (1975): Galandférgek I. - Cestoidea I. , Fauna Hung., 119. 1-76. FREZE, V.l. (1965): Osznovi cesztodologii.V. Proteocephaljati-lentocsnie gelminti rib, amfibij i reptilij. - Izd. Nauka, Moszkva, pp. 538. MOLNÁR, K. (1962): Halparaziták a Balatonból és a tógazdaságokból. - Annal. Biol. Tihany, 29. 117-127. MOLNÁR, K. (1966): Untersuchungen über die jahreszeitlichen Schwankungen in der Parasitenfauna des Kaulbarsches und des Zanders im Balaton mit besonderer Berücksichtigung der Gattung Proteocephalus. - Angew. Paras., 7, 65-77. MOLNÁR, K. (1970): Beiträge zur Kenntnis der FischparasitenfaunaUngarns.VI. Cestoda, Nematoda, Acanthocephala, Hirudinea. - Parasit. Hung. , _3_. 51-76. MATSKÁSI, I. - MÉSZÁROS, F. - MURAI, É. (1971): A balatoni halak helminthológiai vizsgálatának eredményei - Állattani Közlemények, 58^ 71-77. PAPERNA, I. - ZWERNER, D.E. (1976): Parasites and diseases of striped bass, Morone saxatilis (Walbaum),from the lower Chesapeake Bay. - J. Fish. Biol., SL 267-287. Érkezett: 1977. november 15. Dr. MOLNÁR, K. Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos tudományi Kutatóintézete, H-1143 Budapest, Hungária krt. 21. Dr. MURAI, É. Természettudományi Múzeum Állattára H-1088 Budapest , Baross u. 13.
