Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 11. (Budapest, 1978)

Vizsgálataink bizonyítják, hogy az E. cervi elterjedési területén nem csak a gímszarvasban, hanem más Cervidae-fajokban, így az őzben és a dámvadban is élősködik. Ez utóbbi fajok egyedeiben azonban az eddigi tapasztalatok szerint nem olyan gyakori és intenzív a fertőzöttség, továbbá a központi idegrendszer E. cervi fertőzöttségét sem tapasztaltuk. Fam. : FILARIIDAE 3) Setaria cervi (Rudolphi, 1819), Baylis, 1936 A Setaria cervi a gímszarvas és más szarvasfélék (Cervidae) hasüregének gyakori, közismert lakója. Vándorlás közben elakadt és rendszerint elhalt példányokat gyakran lehet találni a májat vagy a hasfalat borító hashártya alatt. Ezenkívül a központi idegrendszerben (koponyaüreg, gerincvelőüreg) megtelepedett példányokról is találunk a szakirodalomban említést. Ebben a közleményünkben a hazánkban eddig a központi idegrendszerben észlelt előfordulási esetekről számolunk be. Hat gímszarvasban összesen 12 Setaria cervi egyedet találtunk. - Megtelepedési helye: koponyaüreg (a kemény- és a lágyburok között a nagyagyvelő felületén 4 esetben, a kisagyvelő felületén 1 esetben, a nagyagyvelőt borító lágyagyburkon belül 1 esetben) és gerincvelőüreg (a keresztcsonti szakaszon a keményburok és a lágyburok között 1 esetben). *Magyarországi előfordulási helye: Budakeszi (Pest m. ) - Extenzitás: 6/43 (14%). - Intenzitás: 1-3 példány. Viszonylag nagy számú áUat vizsgálati eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a Setaria cervi gyakran telepszik meg a gímszarvasok központi idegrendszerében. Ennek a magyarázata minden bizonnyal az agygernicvelőúri folyadék (liquor)-nak a féreg számára kedvező fiziko-kémiai. sajátosságaiban rejlik. Az általunk tapasztalt esetekben nem értesültünk arról, hogy a S. cervi fertőzöttség az állatok életében klinikai tünetekben is megnyilvánult volna. Irodalom DYKOVA, I. (1969): Elaphostrongylus cervi Cameron, 1931. - Folia Parasitologica, Praha, 16. p. 74. KOTRLY, A. - KOTRLÁ-ERHARDOVÁ, B. (1968): Sezoni dynamika invazniho cyklu hlavnich helmintos jeleni a srnci zvere. - Práce Vulhm, Praha, 5_. 51-61. KUTZER, E. - KNAUS, E. (1969): Untersuchungen über die Endoparasitenfauna eines Rehbestandes in der freien Wildbahn. - Z. Jagdwiss. Hamburg-Berlin, 15. 67-72. LOPEZ-NEYRA, CR. (1956): Révision de la superfamilia Filarioidea (Weinland, 1858). Rev. Iber. Parasit., 16. 3-225; Adiciones. Ibid. 17. 169-273. SUGÁR, L. - KÁVAI, A. (1977): Megfigyelések az Elaphostrongylus cervi (Cameron, 1931) előfordulásáról egy hazai gímszarvas-állomány

ban. - Parasit. Hung. , 10. 95-96. WETZEL, R. - RIECK, W. (1972): Krankheiten des Wildes.- Verlag Paul Parey, Hamburg-Berlin, pp. 377. Érkezett: 1977. november 29. Dr. SUGÁR, L. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomása H-2092 Budakeszi

, P.O. Box 13. Megjegyzés: eltekintve az élősködő rendes megtelepedési helyétől, amely a hasüreg. 148