Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)

Mikor és hogyan kell beavatkozni az amidostomosis ellen? A felsorolásból látható, hogy a korszerű nematocid szerek - Tiabendazol, Banminth, Disophenol, tetramizol (Biverm), triklórfon (Ditrifon), mebendazol (Mebenvet) - kivétel nélkül erélyes hatást fejtenek ki az A. anseris ellen. Ezek után azt kell megvizsgálni, hogy a hazánkban is előállított készítményeket - Biverm, Ditrifon és Mebenvet - hogyan, milyen adagolásban kell alkalmazni, hogy a különféle körülmények között tartott, változatos rendeltetésű ludak amidostomosisát maximális hatásfokkal eliminálhassuk. E dolgozat bevezetó'jében már történt említés arról, hogy hazánkban csak ritkán, az A. anseris fejló'désének és elterjedésének optimálisan kedvező' körülmények találkozása esetén fordul eló' tömeges, klinikailag is megnyilvánuló amidostomosis, jóllehet a legelőre járó ludak között a fertó'zöttség mindennapos jelenségnek számít. Ezért a tömésre szánt ludak dehelmintizációjának kivételével az egyéb rendeltetésű' állatok kezelését körültekintő' mérlegelésnek kell megeló'znie arról, hogy célszerű-e kezelni, a rendelkezésre álló szerek közül melyik alkalmazása indokolt, és végül milyen módon történjen a szei alkalmazása. A tömésre szánt ludak amidostomosisát időben meg kell szüntetni, mert a gyakorlati tapasztalat arról tanúskodik, hogy az egészen enyhe fertőzöttség is veszélyezteti a tömés eredményességét. Nincsen szükség korpológiai vizsgálatra, mert a biztonság kedvéért válogatás nélkül minden állatot kezelni kell. Ditrifonos beavatkozás esetén ennek semmi akadálya nincsen, mert a költségek rendkívül alacsonyak és az alkalmazás módja is nagyon egyszerű. Három héttel a tömés kezdése előtt kell kezdeni a 0,01% Ditrifont tartalmazó ivóvíz itatását, ami hat napig tart. Ezt követően az állatokat Amidostomum-lárváktól mentes környezetbe kell elhelyezni. A tapasztalatok szerint (CVETAJEVA és VASZILYEV, 1963) ugyanis 2 hét szükséges az amidostomumok okozta gyomorbeli elváltozások teljes reparálódásához. Az egy lúdra eső terápiás költség - a kristályos Ditrifon 200 Ftos ára mellett - 12 fillérrel egyenlő, amennyiben egy 3 kg-os lúd napi vízfogyasztását 1 liternek vesszük (1. ENIGK és DEY HÁZRA, 1967). Tetramizollal, valamint mebendazollal is megszabadíthatjuk tömésre szánt lúdjainkat amidostomumaiktól, csakhogy ez jóval többe fog kerülni, A tetramizol vízben oldódik, ezért ez esetben is az ivóvizes megoldáshoz célszerű folyamodni. Nincs tapasztalatunk a beavatkozás gyakorlati megvalósítását illetően. ENIGK és DEY HÁZRA (1967), majd ENIGK (1969) ugyan javasolják citarinos (tetramizolos) ivóvíz itatását olyan módon, hogy l-l, 5 1 vízben feloldjuk a 40 mg/kg hatóanyagot és ezzel az ivóvízzel látjuk el l-l, 5 napig az állatokat. Nem kétséges, hogy a beavatkozással az ivarérett férgeket maradéktalanul elhajtjuk, de hogy mi történjék a féregpopulációban lévő lárvákkal, amelyeknek egy része átvészeli a beavatkozást, arról e dolgozatokban nincsen szó. Nem kétséges, hogy az első kezelés után a lárvamentes helyre helyezett állatokat 810 nap múlva még egy kezelésnek kell alávetni. Áz egészet úgy kell viszont ütemezni, hogy a második kezeléstől a tömés kezdetéig két hét álljon rendelkezésre az elváltozások maradéktalan regenerálódására. Egy 3 kg-os lúdra eső kezelési költség - 866. - Ftos Biverm-ár mellett - 172 fillérrel egyenlő, A vizben nem oldódó mebendazol alkalmazása csak takarmánnyal lehetséges, A kezelés programjának kialakításában ENIGK és társai (1973) megfigyeléseire támaszkodhatunk, akik 10 mg/kg adag 3 napig történő etetésével az ivarérett férgeket maradéktalanul elhajtották, A populációban levő lárvák miatt a beavatkozást ez esetben is 8-10 nap múlva - a Bivermhez hasonlóan - meg kell ismételni, A 10%-os Mebenvet 708. - Ft-os ára mellett az egy 3 kg-os lúdra eső kezelési költség ez esetben 140 fillérrel egyenlő, A legelőre járó nagyüzemi lúdállományok, amennyiben a legelőn nincsen nagyobb, huzamos ideig fennálló víztükör, egészen enyhén fertőzöttek amidostomumokkal, mert a féreg lárvái nagyon érzékenyek a szárazság iránt. Ilyen körülmények között súlyosabb, az állatok fejlődését, gyarapodását fékező amidostomosis csak csapadékban bővelkedő nyarakon alakul ki. Ilyenkor a terápiás beavatkozással nem szabad késlekedni. Amennyiben amidostomosisra utaló tünetek nincsenek, az egyéb oknál fogva elhullott állatokban tapasztalt kórbonctani elváltozások alapján tudjuk megítélni a beavatkozás szükségességét. A pilorus körüli, forint-nagyságú elváltozások jelenléte az egyéb okból kifolyólag elhullott ál-