Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

Megvitatás HURLEY (1959) már 20 nippostrongylus-lárvával végzett subcutan fertőzések után megállapította patkányban az ellenállóképesség fokozódását szekunder lárvafertőzéssel szemben.Ez a megfigyelés azt mutatja, hogy nagyon kevés Nippostrongylus jelenléte is elegendő az immunitás kiváltásához. Ezzel a módszerrel azonban az immunogén hatást kifejtő férgek számát és nemét nem lehetett pontosan megállapítani. Nőstény nippostrongylusok immunizáló hatása. Az intraduodenális féregtransplantatio módszerével OGILVIE (l965)-nek sikerült bebizonyítani, hogy már 10 ivarérett nőstény Nippostrongylus átültetése immunitás kifejlődésére vezet, még akkor is, ha a férgeket előzetes röntgenbesugárzással megfosztották petetermelő képességüktől. Eredményeink összhangban vannak OGILVIE (1965) megfigyeléseivel. Ezeken túlmenően azonban azt mutatják, hogy a ma még közelebbről nem ismert immunogén tényezőnek már egyetlen nőstény parazita által 4 nap alatt termelt mennyisége is elegendő ahhoz, hogy a bélnyálkahártyán keresztül felszívódva specifikus védelemmel ruházza fel a gazdát a későbbi homológ fertőzéssel szemben. Vizsgálatainkból megállapítható, hogy egyes gazdaállatok már az 5 nőstényt számláló féregpopuláció 1-2 napig tartó jelenlétének a hatására is immúnissá válnak. Az immunogén hatás azonban biztosabban érvényesül, ha a férgek több napon át tartózkodnak a gazda vékonybelében, pl. 5 nősténynek 8 napig, 1 nősténynek 8 napnál hosszabb ideig való jelenléte után. Hím nippostrongylusok immunizáló hatása. OGILVIE (1965) a már említett kísérleteiben 100 hím egyedből álló populációk átültetésének immunizáló hatását vizsgálta. Az ily módon immunizalt 8 patkány közül csupán 3 bizonyult védettnek az átültetés utáni 15- napon alkalmazott 500-1000 lárvás provokáló fertőzéssel