Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

szemben, s OGILVIE ennek alapján vonta le a hím nippostrongylusok mérsékelt immunogén hatására vonatkozó következtetését. Saját vizsgálataink során a 100 és 300 hím féreggel immunizalt csoportokban mi is mérsékelt immunizáló hatást tapasztaltunk (13-ból 7 immunis). Ennél kisebb, 50-25 hím egyedből álló féregpopulációk viszont gyakorlatilag az összes patkányban immunitást idéztek elő, sőt a gazdák 66 %~a (48-ból 32) védetté vált akkor is, amikor az immunizálás 10, 5 vagy 2 hím féreg átültetésével történt. Az egyetlen hím Nippostrongylusszal immunizalt csoportban 10 közül 2 patkányban fejlődött ki immunitás. Tapasztalataink tehát egyrészt igazolják OGILVIEnek azt a megállapítását, hogy a nőstény nippostrongylusok immunogén hatása erőteljesebb, mint a hímeké. Másrészt azonban azt bizonyítják, hogy ez a kvantitatív jellegű különbség viszonylag csekély. A mindkét nemhez tartozó féregpéldányokkal végzett immunizálási kísérletek sikere alapján fel kell tételeznünk, hogy az immun védettséget kiváltó antigének olyan élettani folyamatok során képződnek, amelyek a parazitának mind a nőstény, mind a hím egyedeiben végbemennek . Az immunogenitásnak a két nem közti kvantitatív különbsége viszont valószínűleg azzal a körülménynyel van összefüggésben, hogy a nőstények nemcsak jóval nagyobbak a hímeknél, hanem a peték tömegeit felépítő anyagok előállításához intenzívebb tápanyagfelvételre, s a tápanyagokat átalakító intenzívebb metabolikus folyamatokra van szükségük, amelyek során az immunogén tényezők is nagyobb mennyiségben termelődhetnek. Kern tudjuk viszont magyarázatát adni annak a saját vizsgálataink során tapasztalt és OGILVIE (1965) megfigyelésével is összhangban levő jelenségnek, amely szerint a 100-300 hímből álló féregpopulációk kevésbé alkalmasak a gazda immunizálására, mint a 25-50 hímet számláló populációk. A mérsékelt nippostrongylus-fertőzések tolerogén hatásának kérdése. A nippostrongylus-fertőzések immunizáló hatásának kvanti50