Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

rátum. A kereslet a preparátumok iránt manapság oly nagy, hogy azokat világszerte iparszerüen, nagy mennyiségben állitják elő. A jelzett preparátumok speciális izotópintázetekből szerezhetők be, természetesen csak azok az intézmények,amelyek működési engedéllyel rendelkeznek. A radioaktiv izotópok jelentősége abban rejlik, hogy a különféle kémiai reakciókban az élő szervezetben ugyanúgy viselkednek, mint az azonos elemek stabilis izotópjai. A jelzett atomokat tartalmazó vegyületek sorsa a szervezetben a radioaktivitás mérése utján aránylag könnyen kisérhető, nyomon követhető. A sokrétű diagnosztikai felhasználás modelljének tekinthető a radioaktiv jód felhasználása az emberi pajzsmirigy-diagnosztikában. A radioaktiv izotópok felhasználásával daganatokat lehet lokalizálni, meghatározható a vér mennyisége, jelzett molekulákkal * , 59 vesefunkcio-vizsgalatot lehet végezni, jelzett Fe-vel a vasháztartás viszonyai vizsgálhatók. Minthogy számos vegyület jelezhető "^C-vel, megvan a lehetősége a fehérje-, zsir- és szénhidrát-háztartás viszonyainak, továbbá különféle takarmányok összetevőinek az anyagcserére való hatásának tanulmányozására. Jelzett molekulákat tartalmazó gyógyszerek, pl. antiparazitikumok adagolásával megállapítható, hogy a szervezet mely részébe jut és milyen átalakuláson megy át a gyógyszer. A parazitológia területén eddig főként a férgek élettanának és táplálkozásának tanulmányozására alkalmazták a radioaktiv izotópokat, éspedig az 59

Fe, 51

Cr, 32

P, 131

J stb. elemet. A jelzett preparátumot a gazdaszervezetnek parenterálisan vagy per os adják, majd bizonyos idő elteltével az állatot kiirtják, a parazitákat összegyűjtik és radioaktivitásukat megmérik. A radioaktiv izotópok elhelyezkedése és az egyes szövetek által kibocsátott sugárzás intenzitása alapján következtetnek a vizsgált anyagcsere-folyamatokra. Ismeretes, hogy sokan kételkedtek a májmétely vérszivásában. A radioaktiv izotópokkal végzett vizsgálatok kétségtelenül igazolták, hogy a májmétely haematophag parazita. A májmétely által okozott vérveszteséget a kutatók mételyegyedénként és na-