Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

ponként 0,2 ml-ben állapították meg. A májmételykór esetén keletkező vérveszteség természetesen nagyobb, mint amennyi vért a mételyek felvesznek, figyelembe kell ugyanis venni azokat a kisebb vérzéseket is, amelyek a májmételyek megtelepedésekor ke51 letkeznek. Ennek értelmében az Cr-rel végzett vizsgalatok alapján az összes vérveszteséget mételyegyedenként és naponként 0,5 ml-re becsülik. Kutyákban jelzett vörös vérsejtekkel vizsgálták az ancylostomatosis okozta vérveszteséget. Megállapították, hogy a vérveszteség a fertőzést követő 8. napon kezdődik és a 15. napon éri el a tetőfokát. A féreg az ivarérés előtt válik haematophaggá. Ekkor a vérveszteség naponta féregegyedenként kb. 2 ml, ezután a 20. napig csökken, majd a kopuláció idején újra emelkedni kezd. A Haemonchus contortus vérszívásával kapcsolatosan megállapították, hogy a haematophagia főként a parazita ivaréretté válásának és szaporodásának időszakára esik. Az átlagos vérveszteség naponként és féregegyedenként 0,05 ml. Lúd amidostomosisa esetén a vérveszteség a prepatens periódusban nagyobb, mint a patens szakban. Közepes fokú fertőzöttség esetén a vérveszteség a 8. napon féregegyedenként kb. 450 mg, a 12. napon 380 mg. A véglényeken radioaktiv izotópokkal végzett vizsgálatok adatokat szolgáltattak a plasmodiumok és a trypanosomák anyagcseréjére, valamint az ellenük használt gyógyszerek hatásmechanizmusára. 3. Végezetül a férgek in vitro tenyésztési eljárásával foglalkozom. A szövettenyész

tés a biológiai tudományok területén egyre inkább elterjedő eljárás. Korábban a viruskutatásban vették igénybe, de ma már a biológia egyre több ágazatában alkalmazzák, ami azt is jelenti, hogy az egyes tudományágak saját céljaikra speciális tenyésztési eljárásokat dolgoznak ki. A legutóbbi évekbena szövettenyésztési eljárás nagymértékben tökéletesedett, és lehetőségei is mindinkább bővültek.