Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

an. Ezek eredményeként több faj fejlődésmenete, továbbá a sporozoiták, schizonták, merozoiták, mikro- és makrogamonták és gameták finomabb struktúrája jórészt ismeretessé vált. Megállaoitották továbbá, hogy a sejtbe hatolt coccidium a gazdasejt által alakított vacuolumban fekszik, és ez kitágulva az egész endogén fejlődés alatt változó alakban megtalálható a parazita körül. 2. A továbbiak során a radioaktiv izotópok diagnosztikai alkalmazásának alapelveivel szeretnék foglalkozni. A modern atomfizikai kutatások eredményeként előállított izotópok kutatási, diagnosztikai és terápiai alkalmazásában nagy lehetőségek rejlenek. Mig az orvosi kutatásokban és a rutinmunkában is az izotópok alkalmazása már régebben elterjedt, addig az állatorvosi munkaterületen az izotópok csak később kerültek felhasználásra. Manapság már az állatorvosi szaktudományokban, igy a parazitológiában is, egyre több országban veszik igénybe a sugárzó izotópokat . A különböző tömegszámú, de azonos rendszámú atomokat izotópoknak nevezzük. A természetben előforduló legtöbb izotóp stabilis. Ismerünk viszont olyan elemeket, amelyek magja spontán, külső hatás nélkül különböző sugárféleségek kibocsátása közben szétbomlik. -izt a jelenséget természetes radioaktivitásnak nevezzük. Urániumreaktorban vagy ciklotronban végzett különleges eljárások során az atomok stabilis magja radioaktívvá alakitható át; ezek a magok azután sugárzások kibocsátása közben szétesnek. A sugárzás állhat OC -ré szecskékből, (o-ré szecskákból vagy ^-sugarakból. A radioaktivitás nemzetközi egysége a curie. A radioaktivitás mérésére különféle számlálókészülékek szolgálnak, amelyeknek nagy része a leadott sugárzás ionizáló hatása alapján működik. Ilyen eszköz pl. a Geiger-Müller számlálócső, vagy a szcintillációs detektor. A radioaktiv készitmény lehet un. zárt, valamint nyitott prepa-