Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

Parasit. Hung. 4. 23-46. 1971 A humorális ellenanyagok tanulmányozása nyulakban kísérletileg létesített Cysticercus pisiformis (Bloch, 1780)-fertőzöttség esetén í. A precipitin-válasz jellemzése Dr. NÉMETH István A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézete, Budapest Először MILLER és KERR (18) állapította meg 1932-ben, hogy a Taenia pisiformis (Bloch, 1780) Gmelin l790(Taeniidae, Cestoda) lárvaalakjával, a Cysticercus pisiformis (Bloch, 1780) -szal fertőzött nyulakban immunitás alakul ki a reinfekciókkal szemben. További vizsgálatok kiderítették, hogy az immunitás esetenként annyira kifejezett, hogy a fertőzésen egyszer már átesett állatok sikerrel állnak ellen a parazita később bekövetkező támadásával szemben. Máskor viszont az immunitás csupán redukálja a reinfekció esetén a kifejlődő élősködők számát, de ilyenkor is elejét veszi a súlyosabb cysticercosis kialakulásának (11, 12, 17, 21, 22, 27). Galandféreg- vagy cysticercus-anyag, vagy in vitro mesterségesen keltetett és aktivált oncosphaerák parenterális bevitelével sikerült nyulakat immunizálni a fertőzéssel szemben. A mesterségesen indukált immunitás azonban rendszerint gyengébb védettséget eredményezett, mint a természetes fertőződések nyomán kialakult immunitás (l, 8, 9, 11, 12, 18, 27). Passzív immunizálási kísérletek eredményei alapján már korábban több kutató is arra következtetett, hogy e féregfaj támadása protektiv tulajdonságú humorális ellenanyagok termelődését Indukálja (1, 4, 11, 12, 15» 16, 17, 20, 27). Az ellenanyagokat később szerológiai módszerekkel, igy gyürüs-precipitációs próbával (4, 30), a mesterségesen kikeltetett aktiv oncosphaerák-