Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

Három anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban Dr. LENGYEL Anna — Dr. LÉVAI János — Dr. VIDOR Éva Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest Fővárosi László Kórház, Budapest Hazánkban LŐRINCZ, MAKARA és munkatársaiknak az 1930-1940-es években elvégzett asszanációs munkája óta autochton ancylostomiasis nem fordult elő (12). Az utóbbi években viszont nemzetközi kapcsolataink kiszélesedése miatt, egyre több alkalommal kerülünk szembe az ancylostomiasis diagnosztizálásának és gyógykezelésének feladatával trópusi-szubtrópusi területekről származó betegeinknél és alkalmanként a melegégövi országokból hazatérő magyar állampolgárok körében is. Egészségügyi kormányzatunk felismerve a kérdés jelentőségét, az ancylostomiasist a 19/1966 E. M. utasításában a bejelentendő fertőző betegségek közé sorolta. Az utasitás hatályba lépése óta a bejelentések száma 1967-ben 212, mig 1968-ban 324 volt (14). Megjegyzendő, hogy a diagnosztizált esetek száma a bejelentésekét felülmúlja (9). Tekintettel arra, hogy az ancylostoma fertőzöttek gyógykezelését mind klinikai, mind járványügyi meggondolások alapján indokoltnak tartjuk (10, 11), szükségesnek Ítéltük az ancylostomiasis ujabb therápiás lehetőségeinek további vizsgálatát. Az ancylostomiasis gyógyításában az utolsó évtizedben az ad-